Modern viselkedést feltételeznek a legrégibb ékszerek

A 40 éves régész Nick Bartonnal, az Oxfordi Egyetem kutatójával együtt vezette azt a feltárást, amelynek során nemrégiben megtalálták `a világ legrégebbi ékszerét`, egy 14 lyukas kagylót Marokkó keleti részén. `Semmi sem indokolja immár, hogy archaikusnak nevezzük a 50 ezer évvel ezelőtt élt népeket, éppen ellenkezőleg, modernül viselkedtek` - bizonygatja az Észak-Afrikában és a Szaharában élt ősi nép, az ateri szakértője. (A nép az algériai Bir el-Ater településről kapta a nevét).

"Az ateriek már használtak jelképeket. Ez azt jelenti, hogy a szükségleteik meghaladták a vadászatot, a halászatot és a létfenntartást. Kagylókat kerestek, hogy felékesítsék vele magukat: ezért lyukasztották ki és festették be őket vörös okkerrel" - mondja a rabati régészeti kutató intézet munkatársa. Egy marokkói-brit csoport 2003-ban találta meg a Taforalthoz közeli Galambok barlangjában az első átfúrt, 3 centiméteres Nassarius gibbossulus nevű kagylót, majd később tizenhárom másikat is felfedeztek. Brit és ausztráliai laboratóriumokban négy különböző módszerrel elvégzett vizsgálat azt állapította meg, hogy a kagylók 82500 évesek.

Hasonló nyakláncot találtak néhány éve Dél-Afrikában is, ennek a kora viszont "mindössze" 75 ezer év volt. A Földközi-tengertől 50 kilométerre, 750 méteres magasságban található Galambok barlangjának belső elrendezése alapján feltételezhető, hogy a lakók az üreg hátsó részében aludtak, középen volt a tűzhely, és a bejárat közelében fúrták ki a kagylókat, ott elegendő volt a fény.

"Azoknak, akik ezt a fajta kagylót gyűjtötték, előbb utasításokat kellett kapniuk. Ebből vontuk le azt a következtetést, hogy a csoportnak igen fejlett nyelve és kommunikációs rendszere volt" - mondja a kutató. Ezen túl "egy népnek, amely kagylókat gyűjt, kilyukasztja, kiszínezi és viseli őket, vitathatatlanul volt azonosságtudata" - teszi hozzá.

A Marokkóban dolgozó csoport szerint az ékszert nyakláncként vagy karperecként viselték, miután kopás nyomai láthatók rajta. "Azon túl, hogy ékítményként használták, igen bonyolult társadalmi szervezettségre is utal" - hangsúlyozza Abdel-Dzsalíl Buzuggar. A washingtoni Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában júniusban publikált felfedezés másik jelentősége, hogy ez a lelet 40 ezer évvel idősebb az Európában talált legrégebbi ékszereknél.

(Múlt-kor/MTI)