Berlini tömegsír a harmincéves háborúból

A munkások akkor találtak rá a tömegsírra, amikor júniusban egy homokozót építettek volna a helyszínen. A sírokban közel 130 embert találtak, legtöbbjük 25-35 éves volt, és a testeket sorokban tették egymásra. A csontok tanulmányozására hívott történészek és régészek hamar rájöttek, hogy az egykori katonák 1636. október 4-én estek el awittsocki csatában, amikor 16 ezer fős svéd hadsereg megverte a 22 ezer fős, egyesült katolikus sereget. A küzdelemben közel hatezren haltak meg.

A helyszínen ásó régészek a csontvázak tanulmányozása során arra is rájöttek, hogy a többségük a csatában szerzett sebekbe halt bele - a csontokat nehéz pengék vágták szét, a koponyákat pedig sokszor muskétákból kilőtt golyók lyuggatták ki. Antje Grothe, az ásatást vezető régész a Spiegel Online-nak elmondta, hogy a leletek azért különlegesek, mert az 1300 és 1850 közötti időszakból nagyon kevés tömegsírt ismerünk. A régész szerint a négy legismertebb ilyen temetkezés közül az egyik legkorábbira Gotland szigetén bukkantak rá, és abban az 1361-es dán-svéd csata halottai nyugszanak.

Egy másik hasonló temetőt Észak-Angliában, Towtonnál tártak fel 1996-ban, és abban 43, a rózsák háborújában elesett katona volt. Észak-Németországban Hemmingstedtnél egy 1500-ból származó sírban arra a csatára találtak bizonyítékot, amikor a parasztok győzték le a lovagokat, Vilniusban pedig Napóleon seregének 2000 katonája került elő, akik a visszavonulás során haltak meg a hidegtől és az éhségtől.

A szakértők szerint a sírok csekély száma annak köszönhető, hogy sokszor nem ismert a temetők helye, és a több kilométeres csatamezők feltárása pedig elképesztő és sokszor lehetetlen feladat lenne. Grothe szerint ráadásul a katonákat legtöbbször levetkőztették, és ruháik illetve tárgyaik elvétele után ott temették el őket, ahol elestek. "Az emberek nem vesződtek azzal, hogy a holttesteket egyik helyről a másikra szállítsák" - mondta a régész.

A brandenburgi műemlékvédelem munkatársa szerint a csontvázakat a feltárás után orvosszakértői vizsgálatra viszik majd, hogy azzal az egykori mindennapokba is bepillantást nyerjenek. Ezután DNS-vizsgálattal próbálják meghatározni majd a katonák származási helyét, a csatában ugyanis németek, skótok és svédek vettek részt. Azt azonban még nem tudják, a vizsgálat után mi legyen a csontvázakkal, ehhez ugyanis plusz költségvetésre lenne szükség.