2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Legyilkolták az izraeli hadifoglyokat a jóm kippuri háborúban

2007. március 20. 10:15

Az egyiptomiak "több tucatnyi, ha nem több száz" izraeli hadifoglyot öltek meg az 1973-as közel-keleti háborúan egy dokumentumfilm szerint.

A tévében levetítettek több olyan interjúrészletet, amelyet az 1973-as konfliktusban harcoló volt izraeli katonákkal készített beszélgetésekből vágtak ki, és amelyekben a beszámolók olyan konkrét esetekről szólnak, amelyekben egyiptomiak megöltek elfogott, vagy magukat megadó izraeli katonákat.

A kereskedelmi adó közölte, hogy a filmet arra a dokumentumfilmre válaszul mutatták be, amelyet az izraeli közszolgálati tévéadó mutatott be március elején az 1967-es háborúról, illetve a film által kiváltott egyiptomi közfelháborodásra. Az egyiptomi média szerint az állami tévé által bemutatott film arról szólt, hogy az izraeli hadsereg kivégzett 250 egyiptomi katonát. Ez óriási dühöt váltott ki az egyiptomi közvéleményből, és a két ország viszonya feszültté vált.

1973-ban Egyiptom és Szíria az izraeli titkosszolgálatok számára észrevétlenül nagyarányú csapatösszevonásokat kezdeményezett szeptember közepén az izraeli határok közelében. Az arab államok összehangolt támadásának kitűzött időpontját az egyik zsidó ünnep, az ún. engesztelés napjának idejére tették, tudván, hogy ez időben nagyarányú szabadságolások kezdődnek az izraeli védelmi haderőben is. A katonai elemzőik elképzelései hozták a papírformát, ugyanis a támadás teljesen váratlanul érte az izraelieket. 1973. október 6-án, szombaton, Jóm-kipúr napján, 13:50-kor 1650 db löveg kezdte meg a 20. század IV. arab-izraeli háborúját. A támadások intenzitása minden korábbit felülmúlt. A rövid sikerek után azonban az arabok képtelenek voltak megtartani az elfoglalt területeket. Az USA ugyanis az elvárások ellenére mégis küldött fegyvereket, mire az arab országok olajembargóval súlytották Amerikát és az Izrael-barát európai államokat is. Végül a Biztonsági Tanács javaslatára szétválasztották az egyiptomi-izraeli csapatokat a Szuezi csatornánál, a Golánon pedig egy sávban ENSZ megfigyelő erő maradt, hathónaponként megújítandó mandátummal.
Ran Ederliszt producer tagadja, hogy filme ilyet állítana. Szerinte az egyiptomi média eltorzította a film mondanivalóját, mivel a szereplők azt állítják, hogy a szóban forgó 250 ember fegyveres palesztin volt, aki harcban halt meg. Több magas rangú egyiptomi tisztségviselő azonban vizsgálatot követel az ügyben.

Cipi Livni, az izraeli diplomácia vezetője e film bemutatása után, március 6-án igyekezett megnyugtatni egyiptomi kollégáját, Ahmed Abul Geitet a filmmel kapcsolatban. Közölte: nincs alapja annak az állításnak, amely szerint kivégezték volna a hadifoglyokat, és kérte Geitet, hogy legyen segítségére az egyiptomi közvéleményből kiváltott harag lecsillapításában.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár