Huszonöt menetet bírt a leghíresebb római kurtizán

Tudós értekezés unalmas lábjegyzet nélkül

Nem sokkal Jézus születése után Messalina, Claudius császár 34 évvel fiatalabb felesége azzal szerzett magának hírnevet, hogy versenyre hívta Róma legismertebb kurtizánját. A verseny tétje nem kevesebb volt, mint hogy ki bírja tovább a szexet: "25 menettel" az élvhajhász Messalina lett a győztes. E pikáns versengés részleteiről Allan és Cecilia Klynne "Das Buch der Antiken Rekorde" (Ókori rekordok könyve) című munkájában olvashatunk.

A két svéd régész könyve "mindenfajta tudós értekezés vagy unalmas lábjegyzet nélkül" arra is választ keres, hogy milyen kövér volt a legkövérebb csiga és mennyibe került a legdrágább rabszolga. A rekordok felkutatásához persze több száz régi szöveget kellett elolvasniuk, így nem csoda, hogy ők tudják a legjobban: az antik világ legmagasabb embere 288 cm volt, míg a legalacsonyabb (60 cm) alig érte fel az ágy támláját. "A rendkívüli tulajdonságok és a bizarr jelenségek mindig is lenyűgözték az embereket" - állítják a könyv szerzői.

Az ókori görögök is előszeretettel jegyezték fel a sportban, természetben, anatómiában tapasztalt kiemelkedő teljesítményeket. A legkitartóbb futó 238 km-t tudott megtenni egy nap alatt. Nagy Sándor egyik katonája pedig 13,5 liter bort ivott meg egy ivóverseny alkalmával - igaz, utána holtan esett össze. Az ókori görögök az erényeket és a hibákat is rangsorolták. A legnagyobb talpnyalók például I. Dionüszosz, Szürakuszai türannosza mellett éltek. Állandóan a félig vak uralkodó körül lebzseltek, és amikor annak nyála ráfolyt a ruhájára, lenyalták onnan.

A császári Róma életszemléletét is a legek határozták meg, mivel a Birodalom mindenben első akart lenni. Rómában őrizték a legnagyobb borostyánkövet (négy kg), és az egy főre eső vízfogyasztás itt volt a legmagasabb: elérte az 1100 litert. A legidősebb színésznő Galeria Copiola volt, aki még 104 évesen is játszott, bár volt egy nagy előnye a többiekkel szemben: pantomimszínész volt.

Míg a szenátorok egyik vendégségből a másikba jártak, és állandóan szükségük volt újabb és újabb pletykákra, addig a tudósok leültek, és feljegyezték a bámulatos tényeket. Ebből jött létre a "mirabilia" ("csodás dolgok") nevet viselő műfaj. Ezek a különleges antológiák sok adalékkal szolgáltak a tógát viselő hetvenkedőkről is, akik hevesen udvaroltak az ételt felszolgáló hölgyeknek.

1. Tudós értekezés unalmas lábjegyzet nélkül
2. Obszcenitások és kicsapongások