2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hirohito császár kezdettől ellenezte a háborút

2007. március 12. 10:15

Hirohito japán császár alapvetően ellenezte a háborús politikát, amely a második világháború tragikus vereségéhez vezetett - derül ki egykori kamarásának naplójából.

Félt a Szovjetuniótól

Ogura Kuradzsi, akinek 600 oldalnyi, hamarosan kiadásra kerülő feljegyzéseiből az Aszahi Simbun című tokiói napilap idézett pénteki számában, számos, a császár számos, a háborúval kapcsolatos megnyilatkozását jegyezte föl.

A legtöbb bejegyzés mindenekelőtt 1939 májusából, két és fél évvel a csendes-óceáni háború kirobbanása előtti, és 1945 júniusából, két hónappal a kapituláció előtti időszakból származik. 1941 januárjában például Hirohito kijelentette: "Japán alábecsülte Kínát. A legbölcsebb lenne gyorsan befejezni a háborút, és a következő tíz évben Japán megerősítésén kellene munkálkodni." Akkor azonban már két éve folyt a háború Kína ellen, és az uralkodó állítólag bevallotta kamarásának, hogy nem akarta ezt a háborút, mert félt a Szovjetuniótól.

1942 decemberében, egy évvel azután, hogy Japán megtámadta Pearl Harbort, a császár arról beszélt, hogy "tudni kell időben befejezni egy háborút". A napló szerint volt olyan kijelentése is, amely szerint azért sem árt az óvatosság egy háború megindításakor, mert soha nem lehet előre tudni, hová vezet.

Vannak a naplóban magánéleti megjegyzések is: az egyik tanúsága szerint Hirohito például meg akarta változtatni azt a szokásjogot, amely szerint a császár nem élhetett együtt gyermekeivel. Erre azonban csak a II. világháború után nyílt lehetősége.

Az emlékiratok, amelynek szerzője 1934 és 1947 között állt a császár közvetlen szolgálatában, először folytatásokban jelenik meg a Bungei Sundzsu című folyóiratban. Kiadásának különös jelentőséget ad, hogy továbbra is fennállnak a nézeteltérések Peking és Tokió között Japán háborús cselekedeteivel kapcsolatban, miközben áprilisban Tokióba várják Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfőt.

A japán császári ház egyelőre nem reagált a naplórészletekre. Tavaly júliusban tiltakozást váltott ki uralkodói körökből egy másik egykori kamarás vallomása, amely szerint az idős Hirohito ellenezte, hogy a Jaszukuni-szentélybe temessenek egykori háborús bűnösöket. Az erre vonatkozó császári idézet 1988-ból származik, amikor Hirohito már 87 éves volt, Ogura emlékirataiban azonban egy fiatal, ereje teljében lévő uralkodó szólal meg.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár