2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elszigeteltségben is alkotott a magyar népzene mestere

2007. március 8. 15:00

Halálának évfordulójára emlékeztek

Kodály Zoltán halálának 40. évfordulóján koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak kedden a zeneszerző síremlékénél Budapesten, a Farkasréti temetőben. "Kodály Zoltán gyűjtői, zeneszerzői és pedagógiai munkásságával valóban megváltoztatta hazánk szellemi arculatát. Visszaadta mindannyiunknak a megelőző évszázadokban elvesztett, eltékozolt népzenei kincset, visszaadta a zene fontosságába, a zene társadalomformáló és -megtartó erejébe vetett hitet" - hangsúlyozta Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára.

Úgy értékelte, hogy a 20. század két nagy magyar zenei óriása, Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának nincs párja a magyar folklorisztikában. Arató Gergely kijelentette: "Kodály zenei nevelési koncepciója ma is a magyar zenei köznevelés alapja. A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható." "Hogyan sáfárkodunk a kodályi örökséggel?" - tette fel a kérdést. Mint mondta, ez az örökség nincs biztonságban, a közöny, a hozzá nem értés, a pénzhiány és a napi kényszer pusztítja Kodály szellemi hagyatékát. Az államtitkár kiemelte: ebben az évben meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyek átviszik Kodály Zoltán örökségét a 21. századba; ez közös feladatunk, nem csak egy minisztérium dolga.

Bónis Ferenc, a Magyar Kodály Társaság elnöke a negyven évvel ezelőtti temetésre emlékezett, Szabolcsi Bence zenetudós gyászbeszédének egy gondolatát idézve Kodály Zoltánról: "amit vállalt, nem kevesebb volt, mint Magyarország újjáteremtése zenében." A szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy Kodály Zoltán számára a zene a nemzet fennmaradásának eszköze volt. A zene eszközei az életre készítenek fel nemzedékeket, ezért szentelte a zeneszerző munkássága jelentős részét az "éneklő iskola fölvirágoztatásának" - tette hozzá.

A megemlékezésen a felszólalókon túl számos zenei szervezet - köztük a Nemzetközi Kodály Társaság, a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet, a Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Magyar Zenei Tanács - képviselője helyezte el az emlékezés virágait a síremléknél. A koszorúzáson megjelent a zeneszerző özvegye, Kodályné Péczely Sarolta, aki Sólyom László köztársasági elnök mellett a jubileumi év védnöke.

A jubileumi évet Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója tiszteletére hirdették meg. A magyar zeneszerzés, népzenekutatás, zenepedagógia és művelődéstörténet kiemelkedő jelentőségű alakja 1882. december 16-án született és 1967. március 6-án hunyt el.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár