2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mérgező festékkel dolgoztak az arab falfestők

2007. január 24. 12:30

Egy kilencedik századi stukkótöredékeket vizsgáló brit kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a szamarrai palota falait kifestő középkori művészek rákkeltő anyagokkal dolgoztak.

Bár a felfedezést hivatalosan csak májusban jelentik be a Journal of Archaeological Science lapjain, a töredékeknek otthont adó londoni Victoria and Albert Museum kurátorai már különleges óvintézkedéseket tettek az ügyben. `A stukkókat egy elzárt szekrényben tartjuk, és a közel-keleti részleg szakértői is különleges kesztyűkben dolgoznak velük` - nyilatkozta a Discovery News-nak Mariam Rosser-Owen, a közel-keleti gyűjtemény kurátora. Lucia Burgio, a múzeum restaurátora ezt azzal egészítette ki, hogy a szakembereknek különleges maszkot kell viselni és egy különleges gázzal elárasztott üvegszekrényben vizsgálják a festményeket. Ha pedig a töredékeket kiállítják, akkor azt úgy kell megtenni, hogy azok semmilyen körülmények között ne kerülhessen kapcsolatba a látogatókkal.

A tanulmányban Burgio, Rosser-Owen és Robin Clark egy különleges mikroszkopikus szkenneléssel vizsgálták át a töredékek felszínét, majd a elkészítették annak kémiai térképét. Ezek a speciális vizsgálatok felfedték, hogy a töredékeken a színes csíkokat mérgező, arzént tartalmazó festékanyagokkal készítették. Az egyik palota faltöredéke három arzénalapú szinezőanyagot is tartalmazott, amelyek egyikének használata rákot okozott, míg egy másikat legtöbbször a mérgező nyilak végének kenésére használták.

A Bagdadtól 120 kilométerre fekvő Szamarra városát 856-ban alapították, majd hatalmas építkezések kezdődtek. A hatalmas város "az építészeti díszítések korai aranykora volt" - állítják a kutatók. A közép-ázsiai hatást mutató arab stílusú töredékek növényeket, állatokat és az udvari mindennapokat mutatták be. Az ott dolgozók ennek ellenére valószínűleg nem vették észre, hogy a festékanyag megmérgezte őket, bár egyesek pont a műveik miatt haltak meg, mintegy "belehaltak a művészetbe". Burgio szerint ez azért volt, "mert az emberek ekkor még úgyis fiatalon haltak meg, és sokszor más betegségek korábban elvitték őket, mint a festékek okozta rák. Azt pedig, hogy mi történt a festékek elkészítését végző gyakornokokkal, nem tudjuk". A mérgező festékek a kor Európájában is ismertek voltak, a leginkább káros a szintén arzént tartalmazó smaragdzöld szín volt.

A kutatók feltételezését Szamarra vezető kutatója, Alastair Northedge is megerősítette, és szerinte nagyon érdekes, hogy a művészek festés közben megmérgezték magukat. "Az Abbászida Kalifátus lelőhelye sok hasonló meglepetést rejteget" - állítja, "ugyanis ekkor ez volt a civilizáció csúcsa. A háború miatt azonban nincs remény arra, hogy a jövőben bármikor újra kutathatóvá válna."

A helyszín művészetének illetve szerepének megértésére ezért nemrég egy új nemzetközi projektet indítottak, amely a www.samarrafinds.info címen érhető el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár