Vita a szlovák érsek ügynökmúltjáról

Az érintett egyházi méltóság váratlanul kórházi ellátásra szorult, ezért az eseményen nem volt jelen, csupán hangüzenetben cáfolta, hogy együttműködött volna a kommunista államrendőrséggel. Az 1933. október 9-én született Sokol neve a tényleges születési dátumával napra egyező anyakönyvi adattal szerepel az ügynöklistákat őrző Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) - világhálón is hozzáférhető - adatbázisában, ezért a sajtó az elmúlt években sokszor firtatta az egyházi főméltóság `tisztátalan politikai múltját`, jóllehet az érsek ezt mindig tagadta.

Sokol neve az új év elején azért került ismét a lapok címoldalára, mert egy televíziós műsorban "nosztalgiázásnak" minősített szavakkal szólt a Jozef Tiso pap-politikus vezetésével 1939-től 1945-ig fennállt egykori szlovák fasiszta bábállam népjóléti politikájáról. Ennek kapcsán az érseket bíráló sajtó ismét felemlegette a két fedőnévvel - "Spirituál" és a "Svatopluk" - bejegyzett Sokol állítólagos ügynökmúltját.

A pénteki sajtótájékoztatót a hivatal csütörtökön jelezte, de az érsek egészségi állapotára való hivatkozással még aznap közölte, hogy Sokol az eseményen mégsem lesz jelen személyesen. A kórházi ápolás okát ugyanúgy nem közölték, mint ahogy azt sem, hogy melyik kórházban van az érsek. Mindössze annyit lehet tudni, hogy a főpapot nem Nagyszombatban ápolják. Az érintett távollétében megtartott sajtótájékoztatón az újságírók hangfelvételről hallgathatták meg az érsek szavait, aki azt mondta, hogy soha, semmilyen módon nem működött együtt az egykori rendszer államrendőrségével, és hogy két hétre tervezett felépülése után kész személyesen is a sajtó nyilvánossága elé lépni, és válaszolni az újságírók kérdéseire.

Ján Chryzostom Korec bíboros az érsek védelmét szolgáló hangüzenetében ugyanott kijelentette: az egykori rendszer titkos püspökeként semmi oka nem volt kételkedni Sokolban, aki akkor is élvezte a Vatikán bizalmát, ellentétben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hatóságaival, amelyek gyanakvással és bizalmatlanul viszonyultak személyéhez és tevékenységéhez. Halko József egyháztörténész ismeretei szerint Sokol az egykori Csehszlovákia legéberebben megfigyelt személyiségeinek egyike volt, áldozatkész magatartása megbecsülésre méltó.

Bukovszky László, a pozsonyi székhelyű Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa az MTI érdeklődésére elmondta: "Az a személy, aki ilyen - ügynöki - minősítésben van bejegyezve az állambiztonság nyilvántartásában, a beszervezési szabályzat értelmében tudatosan működött együtt az állambiztonsági szervekkel."

(Múlt-kor/MTI)