2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fiókmúzeumokkal gyarapodhat a Louvre

2007. január 12. 09:30

Franciaországban országos vita bontakozott ki arról a felhívásról, amelyben a kulturális élet csaknem nyolcszáz képviselője az ellen emelte fel a szavát, hogy a Louvre "márkanevet" külföldre vinnék.

Kereskedelmi- és médiahasznosítástól tartanak

A felhívás aláírói az ellen tiltakoztak, hogy külföldön a híres francia múzeumok nevét viselő `fiókintézményeket` állítanak fel, amelyekben hosszú távú kölcsönzés formájában azok állandó gyűjteményének egy részét állítják ki.

A Louvre ugyanis korábban már megnyitott egy ilyen társintézményt az amerikai Atlanta városában és jelenleg tárgyalásokat folytat egy Közel-Keleten, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu Dzabiban felállítandó fiókmúzeumról. Az utóbbi terv nagyságrendje több milliárd euró lenne, és a francia kormány tevékeny támogatását élvezi. A nagy francia múzeum számára mindez jövedelmezőnek ígérkezik: a sajtójelentések szerint akár 500 millió eurós (127 milliárd forint) bevételre is szert tehet ezen az úton, továbbá feltehetően francia építész tervezné az utóbbi létesítmény épületét.

A piramis marad

A Louvre példáját más intézmények is követni akarják, így például a Georges Pompidou központ, a modern művészetek párizsi központja Kínában készül fiókintézmény létesítésére. Emellett nem francia újításról van szó, mivel a nagy amerikai múzeumok már több hasonló "klónjukat" exportálták: például a New York-i Guggenheim múzeum Bilbaóban épült új létesítménye építészeti unikumnak számít és fokozta a város vonzerejét.

A tiltakozó francia értelmiségiek, akiknek felhívását a Libération és a Le Figaro közölte szombaton, ebben a gyakorlatban a francia nemzeti kincsek "kereskedelmi- és médiahasznosítását" látják, véleményük szerint a nemzeti kulturális örökség értékei "nem fogyasztási cikkek", ezeket "ingyen kellene külföldre kölcsönözni". A Libération vezércikkében azt fejtegette, hogy a Louvre "nem luxusmárka és nem is a külügyminisztérium érdekérvényesítő eszköze". Jack Lang volt szocialista művelődési miniszter viszont védelmébe vette az elképzelést, szerinte a művészet finanszírozásakor nem szabad "a megszeppent szűzlányt" játszani, bár persze a múzeumokat alapvetően államilag kell fenntartani. Lang szerint a petíció aláírói egy kisebbség véleményét tükrözik, amely továbbra is csak a "korlátozott közönség számára akarja fenntartani" a közgyűjteményeket.

A francia művelődési miniszter, Renaud Donnedieu de Vabres a maga részéről érthetőnek tartja, hogy ez az újszerű megoldás vitát vált ki, de véleménye szerint voltaképpen nincs másról szó, mint újabb francia nyitásról a kultúra területén.
"Nem várban élünk. Az a fontos, hogy a műveket lássák az emberek és nem a Louvre az első múzeum a világon, amely ehhez a módszerhez folyamodik" - fejtette ki a miniszter.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár