Svájc segíti a perui kincsek visszaszerzését

Peru történelmi és kulturális öröksége sok évezredes múltra tekint vissza. A legújabb régészeti leletek szerint már i.e. 11000 előtt is éltek ezen a tájon emberek. Az i.e. 13. század körül észak felől Chavín, Chimú, Nazca és Tiahuanaco népcsoportok telepedtek le a mai Peru területén. Peru volt a központja az 1200 és a 14. század között fénykorát élő inka birodalomnak is, amelynek uralma a mai Kolumbiára, Ecuadorra, Bolíviára, Argentínára és Chilére is kiterjedt. A spanyol hódítók azonban 1534-ben legyőzték az inkákat és elpusztították kultúrájukat.

Pascal Couchepin (jobbra) és a perui elnök, Alan Garcia (balra)

A Szövetségi Kulturális Hivatal adatai szerint Svájc a világ ötödik legnagyobb műtárgykereskedelmi központja, és egyben a lopott leletek kereskedelmének tranzitközpontja is. Az ország ezért 2005-ben az ENSZ Kulturális Szervezetének (UNESCO) a tiltott tárgyak kereskedelméről szóló egyezménye értelmében hozott jogszabályokat e tevékenység ellen.

A kulturális javakról folyó tárgyalás a lopott régiségekkel folytatott kereskedelem elleni küzdelem jegyében született svájci intézkedések sorába illeszkedik, és 2007 első felében lép hatályba. Tavaly októberben Svájc hasonló megállapodást kötött Olaszországgal a tiltott tárgyak keresekedelmének visszaszorítására.

Az aláírási ceremóniára a perui fővárosban került sor, ahová Couchepin hivatalos látogatásra érkezett. Svájc a latin-amerikai országok közül Perut támogatja legrégebben, 40 alatt összesen 19,1 millió svájci frankot adott a dél-amerikai országnak.

Tavaly pont arról számoltunk be, hogy Peru visszamenőleg is visszaszerezné az országból elvitt javait, elsőként a Yale Egyetemtől.