Meghal Sir Ernest Henry Shackleton angol sarkkutató

2004. szeptember 13. 12:06

Az Antarktisz beutazója az írországi Kilkee-ben látta meg a napvilágot 1874. február 15-én. 1890-ben lépett a kereskedelmi tengerészet szolgálatába, 1901-ben nevezték ki alhadnagynak. Tagja volt Robert F. Scott 1901-1904-es déli-sarki expedíciójának, s 1902-1903 nyarán, három hónap alatt bejárta a Victoria-föld magashegységi partvonalát a 82 fok 17' déli szélességig. első önálló expedícióján 1908-ban érkezett a Ross- tengerre, majd ott áttelelve harmadmagával, mandzsúriai pónik vontatta szánokon elindult a Déli-sark felé. Nem számított azonban arra, hogy a póniknak sok takarmányra van szükségük, s nem falják fel elhullott társaikat, mint a kutyák. A Ross-selfgleccseren, a 84 szélességi foknál valamennyi póni elpusztult. Az út legmeredekebb szakaszán a sarkutazók maguk voltak kénytelenek húzni a szánokat. 3000 méter magasban haladtak, elérték a 88 fok 23' déli szélességet, s így 155 km-re megközelítették a Déli-sarkot, de az élelmiszerhiány és az erős szél miatt kénytelenek voltak visszafordulni. Szerencsésen, de végsőkig kimerülve, 2750 km megtétele után értek vissza a hajóhoz. Következő expedícióját 1914 márciusában indította, keresztül akarta utazni az Antarktiszt a Weddel-tengertől a Déli-sarkon át a Ross-tengerig. Hajójuk azonban jégbe szorult, és 10 hónapig sodródott, míg a jégtorlasz össze nem zúzta. Az expedíció tagjai további öt hónapig sodródtak a jégen, végül csónakokon menekültek a Déli Shetland szigetek egyikére, az Elefánt-szigetre. Shackleton öt társával 1300 km-t hajózott Déli- Georgiáig egy bálnavadászhajón, segítséget keresve. Az ottmaradt társak segítségére összesen négy segélyexpedíciót vezetett, az utolsóval végül sikerrel járt. Később ismét az Antarktisz felé hajózott, de már nem jutott el oda, Déli-Georgia szigetén meghalt. Shackleton mintegy 4500 km hosszban feltárta az Antarktisz atlanti partvonalát. Művei: Az Antarktisz szívében, (1909) és a Dél, (1919), ez utóbbiban foglalta össze transz-antarktikus útjának történetét.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején