Szépségfarm lesz Hitler repteréből

A megszorításokkal küszködő berlini vezetés nemrég hozott döntést a hatalmas katedrálisra emlékeztető belső terekkel megépített Tempelhof bezárásáról, és a légi forgalom másik reptérre történő irányításáról. A reptér fenntartása ugyanis gazdaságilag veszteséges: tavaly a Berlinen áthaladó 13 millió légiutasból mindössze félmillióan mentek a Tempelhofra.

A The Times című angol napilap szerint azonban a német gazdasági minisztérium a parfümjeiről híres Estée Laudertől kapott visszautasíthatatlan ajánlatot. A cég a repteret a környező épületekkel együtt felvásárolná, majd egy csúcstechnikával felszerelt szépségklinikává alakítaná. A reptér eredeti funkciója is megmaradna, hiszen lehetővé tennék a légi úton történő érkezést. Az Estée Lauder számára nem ez az első ilyen befektetés, több helyen alakítottak már át hasonló épületeket gyógyfürdőkké és wellness központokká.

A cég egyik tulajdonosa, Ronald Lauder az anyagi megfontoláson túl szívügyének tartja a kelet- és közép-európai zsidó örökség védelmét és feltámasztását: korábban komoly adományokkal támogatta az auschwitz-i múzeumot, zsidó iskolákat hozott létre, valamint rabbiképző intézményekbe is befektetett. A The Times szerint nem teljesen mentes az öniróniától, hogy pont Lauder vásárolja fel a náci építészet egyik legjobb állapotban megmaradt berlini darabját.

A Führer kedvelt helyei A Sasfészek - a bajor Alpok egyik csúcsán, a náci párt 50. születésnapjára ajándékozta meg vele vezérét - ma étterem és luxusszálló. Az olimpiai stadion - a Führer bosszúságára Jesse Owens legyőzte a német atlétákat, a háború után brit katonai főhadiszállás volt - ma sportesemények színhelye. A birodalmi kancellária épülete - Hitler utasítására Speer tervei alapján építettek át. A háború után lebontották, köveit a Szovjetunió emlékművéhez használták fel.

Bár a repteret már a nácik hatalomra kerülése előtt is használták, ma is látható grandiózus formáját Albert Speer átépítése nyomán nyerte el. A nácik tervei szerint ugyanis ez a reptér lett volna Európa kapuja, amely évi hatmilliós utasforgalmával azonnal lenyűgözi a Berlinbe érkezőket.

A konkrét munkálatokkal Ernst Sagebiel építészt bízták meg, aki korábban Hermann Göring légügyi minisztériumát is úgy tervezte meg, hogy lapos tetejére egy repülő bármikor le tudjon szállni. Sagebiel ezúttal is olyan grandiózus épületet tervezett, amelynek tetejéről akár 65 ezren köszönthették a fel- illetve leszálló Führert. A munkálatokat a háború miatt állították le, noha a reptéri épület nagyobbik része már 1941-re elkészült. A háború után az épület jószerivel szabadság-szimbólumként működött, ezért sokan kampányoltak bezárása ellen.