SS-különítmény ukrán zsidókat és cigányokat gyilkol meg

2004. szeptember 13. 12:06

A Szovjetunió ellen 1941 júniusában indított német `villámháború` nyomán szeptember 19-én a németek elfoglalták Kijevet. Ekkor a szovjetek szándékos szabotázsakciókkal hatalmas tűzvészt okoztak a városban. A németek a zsidókat kiáltották ki felelősnek a tűzesetekért. Összeterelték a városban élő zsidókat, s szeptember 29-én a Kijev melletti Babij Jar nevű területen egy SS-különítmény halomra lőtte, majd tömegsírba hányta őket. A tömegmészárlásnak mintegy 35 ezer ember esett áldozatul. Babij Jar lett az utolsó állomása öt cigánytábor lakóinak is. Egy hónap múlva itt lőtték agyon az ukrán földalatti mozgalom több mint negyven tagját. A megszállás három éve alatt több mint kétszázezer embert semmisítettek meg Babij Jarban.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején