2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gátépítés veszélyezteti Anatólia örökségét

2006. augusztus 10. 12:30

Törökország ünnepélyesen megkezdte a Tigris folyó hatalmas gátjának kivitelezését, nem törődve a több ezer éves műemlékek pusztulását, és a hely közelében lakó kurdok hontalanná válását felemlegető kritikus hangokkal.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök személyesen vett részt a szíriai határtól 45 kilométerre tartott megnyitón, amelynek során letették az 1970-es évek óta tervezett, és kezdettől vitáktól övezett Ilisu gát alapkövét.

A legtöbb bírálat azért érte a beruházást, mert az a kritikusok szerint teljesen elpusztíthatja a folyó melletti Hasankeyf több ezer éves, felbecsülhetetlen értékű régészeti és kulturális hagyatékkal bíró barlangvárosát. A városban egyedülálló asszír, római és oszmán kori műemlékek vannak, és ezek a gát működésekor egytől egyig víz alá kerülnek majd.

A kormányzat szakértői szerint azonban a délkelet-anatóliai Batman tartomány részét képező Hasankeyf régészeti hagyatékának 80 százaléka a tervezett vízszint felett marad majd, így a változás szinte alig lesz érezhető. Az elárasztásra kerülő területre eső épületeket - az egyik legfontosabb örökségnek számító ókori híd maradványai, egy törökfürdő, mecsetek - pedig egy közeli, hamarosan turistaközponttá kiépítendő szabadtéri múzeumba költöztetik majd. Erdogan bejelentette, hogy a térségben már folynak az előzetes munkálatok, és a kormányzat több millió - egyes források szerint 25, míg máshol 66 - eurót szán a terület régészeti szanálására.

A terv ellenzői azonban nem ennyire derűlátók:
szerintük a műemlékek áthelyezése egyszer és mindenkorra tönkreteszi a terület archaeológiai integritását. A város polgármestere szerint "a gát 12 ezer évet pusztít majd el". A gát azonban nemcsak a műemlékekre lesz ilyen hatással: a környéken élő arabok és kurdok egytől-egyig hontalanná válnak, és a kritikusok kiemelik, hogy ezzel egy több ezer éves életforma érhet véget a térségben.

A beruházás megállítására a helyi aktivisták
a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak, és azt szorgalmazták, hogy a külföldi beruházók a nemzetközi konzorciumban saját tőkéjük kivonásával tegyenek a terv leállításáért. A kérdés azonban nem mentes az etnikai problémáktól sem: a kurdok és törökök közt 22 éve dúló fegyveres konfliktus eddig már 37 ezer áldozatot követelt. Érthető hát, hogy a török csatlakozási tárgyalások megkezdésekor a kurdok által benyújtott petíciót óvatosan kell kezelni az EU bizottságainak.

Az Ilisu gát a Délkelet Anatóliai Projekt (GAP) szerves részét képezi, amelynek során 22 gátat és 19 vízierőművet építenek a Tigrisre és az Eufráteszre. Korábban beszámoltunk már arról, hogy a törökországi gátépítések hatása pusztító lehet: a Yortanli gát megépítésével Allianoi, a világ legrégibb gyógyfürdője került víz alá.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár