2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

110 éve kezdődött az első újkori olimpia

2006. április 6. 10:00

Athéntól Athénig

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a görög diplomata Demetriosz Vikelasz vezetésével alakult meg, s a testület úgy döntött, hogy az új olimpiákon valamennyi nemzet sportolói részt vehetnek. A görög hagyomány miatt az első versenyeket Athénbe, a következőt Coubertin tiszteletére Párizsba tervezték, majd négy évenként más-más ország nagyvárosába. A mozgalom jelszavát a pacifista Didon atya fogalmazta meg: Citius, altius, fortius - azaz: Gyorsabban, magasabbra, erősebben.

A játékok megrendezése sokáig kétes volt, a görögök bizonytalankodása miatt még Budapest is felmerült helyszínként. A fő gondot a pénzhiány jelentette, ám egy gazdag görög, Georgiosz Averoff egymillió drachmás adománya lehetővé tette az Anasztasz Metaxasz építész tervezte, 70 ezer nézőt befogadó, fehér márvány Olimpiai stadion felépítését. A szervező bizottság elnöke Konstantin trónörökös lett, a játékok védnökségét György görög király vállalta. A németek sokáig lebegtették részvételüket, mert az ötletet francia rögeszmének tartották.

Az első újkori olimpián, 1896. április 6-15. közt 11 európai ország: Nagy-Britannia, Bulgária, Dánia, Svájc, az Osztrák-Magyar Monarchia, Görög-, Német-, Olasz-, Svéd- és Franciaország sportolóin kívül részt vett az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile és Egyiptom is, 245 férfi versenyző küzdött a kilenc sportág: atlétika, birkózás, sportlövészet, súlyemelés, kerékpár, torna, tenisz, úszás és vívás 43 aranyérméért.

A modern olimpiák első bajnoka az amerikai hármasugró James Connolly lett, az első magyar aranyérmet Hajós Alfréd szerezte, aki a 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban is győzött. Dáni Nándor 800 méteres futásban második, Kellner Gyula maratoni futásban, Szokoly Alajos 100 méteres futásban harmadik lett. A játékokon az Egyesült Államok 11, a görögök 10, a németek 7, a franciák 5, az angolok 3, Magyarország, Ausztrália, Ausztria 2-2, Dánia és Svájc 1-1 aranyérmet nyertek.

A görög miniszterek korábban mindent megtettek a vállalkozás megbuktatása érdekében, ám a siker nyomán azt akarták, hogy a játékok rendezése végleg Görögországban maradjon - ezt azonban Coubertin-nek sikerült megakadályoznia. Az ókori eszme, a háború felfüggesztése a versenyek alatt idővel visszájára fordult: az olimpiák a két világháború idején szüneteltek. A berlini versenyeket 1936-ban a náci propaganda színhelyévé tették, 1972-ben Münchenben a terrorizmus is betört a sport világába, az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia pedig a két világhatalom bojkottjáról emlékezetes. A mozgalom mégis fennmaradt, s az emberiség legnagyobb közös vállalkozása lett, a versenyzők száma egy-egy alkalommal tízezer fölé nőtt. Athén, az első újkori játékok városa 2004-ben a 28. olimpiát is megrendezhette.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár