Castro ölette meg Kennedyt
2006. január 9. 11:00
A kubai titkosszolgálat utasítására gyilkolta meg Lee Harvey Oswald John Kennedy elnököt 1963. november 22-én Dallasban - legalábbis ezt állítja dokumentumfilmjében Wilfried Huissman. A német baloldali filmes alkotását péntek este mutatta be az ARD német közszolgálati tévécsatorna.
Korábban
Háborútól tartva eltusolták a kubai felelősséget
A filmben amerikai, egykori szovjet, kubai titkosügynökök elmondják, hogy a JFK merénylet után Lyndon B. Johnson elnök egy jobboldali előretöréstől és a háborútól tartva eltusolta a kubai szál jelentőségét.
Kennedy halála voltaképpen a Castro ellen elkövetett CIA-merénylet miatti bosszúra vezethető vissza - vélekedik Huissmann a Randevú a hallálal (Agatha Christie-től kölcsönzött) címet viselő filmben.
Az amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatban korábban számos elmélet látott napvilágot. A közvélemény soha nem fogadta el igazán a magányos merénylőről szóló hivatalos elméletet; sokan a CIA-ra, a szabadkőművesekre, a maffiára, vagy a Castro-ellenes floridai körökre gyanakodtak.
A kubai rakétaválság után egy évvel már szóba került a havannai kormány esetleges szerepe, ám arra sosem találtak megfelelő bizonyítékot. A Castróval kapcsolatos teória valószínűségét az is csökkentette, hogy Washingtonban ekkor már nem állt fenn a kubai elnök likvidálására irányuló szándék.
Wilfried Huismann azonban egy koronatanúval igyekszik bizonyítani, hogy Oswald igenis a kubai titkosszolgálat utasítására ölte meg az amerikai elnököt. Oscar Marino, aki a kubai titkosszolgálat tagja, és Castro bajtársa volt, úgy vélekedik: Castro elsődleges indítéka az volt, hogy megelőzze az ellene irányuló merényletet.
A Kennedyt követő Lyndon B. Johnson elnök apparátusa a dokumentumfilm szerint tudott az összefonódásról, de inkább igyekezett elrejteni az igazságot, hogy elkerüljön egy újabb válságot Kubával, és megmentse saját pártját attól a vádtól, hogy képtelen elbánni a kubai rezsimmel.
Oswald egyik vallatójának tanúvallomása új megvilágításba helyezi a gyilkos személyiségét: a neurotikus, egyedülálló férfi képe helyett egy művelt, jó humorérzékű, de fanatikusan Amerika-ellenes karakter rajzolódik ki. A film egykori amerikai és mexikói titkosügynökök vallomásaira, valamint a szovjet titkosszolgálat, a KGB archívumának dokumentumaira is hivatkozik.
Huismann több híres dokumentumfilmet is forgatott, többek közt Castro német szeretőjéről, Marita Lorenzről, valamint a Szovjetunió kémtevékenységéről. A Kennedy-gyilkosság hátterét három éven át kutatta.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.