Kennedy nukleáris fegyverrel támogatta Indiát

Meg kell védeni, hát megvédjük

McNamara, Taylor és Kennedy

Hallgassa meg a beszélgetést! (Első rész - beszélgetés, a meghallgatásához Real Player szükséges!) Hallgassa meg a beszélgetést! (Második rész - Rusk és Kennedy, a meghallgatásához Real Player szükséges!)

A beszélgetésről készült magnófelvételt a bostoni John F. Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeum adta ki, és az az 1963. május 9-i nemzetbiztonsági értekezlet hangfelvételét tartalmazza. A magnókazetta eredetileg 165 perc hosszú, ennek most egy töredéke áll az érdeklődők rendelkezésére.

A történészek által eddig egyáltalán nem ismert felvételek azt bizonyítják, hogy Kennedy komolyan foglalkozott azzal, hogy az amerikai nukleáris védőernyőt kiterjessze India fölé. Hét hónappal korábban ugyanis Kína egy indokolatlan és véres támadást intézett India ellen, amelynek során India területéből 25 ezer négyzetkilométert veszített, és 7000 katonája tűnt el vagy halt meg az összecsapásokban. Attól félve, hogy az eset újra megismétlődhet, és India is a kommunisták kezére kerülhet, Kennedy tanácsadóival 1963. május 9-én azt vitatta meg, hogy a kínai csapatokat miként lehetne elrettenteni vagy megállítani.

Az Indiának adandó biztonsági garanciákról lefolytatott vitában Maxwell Taylor tábornok, vezérkari főnök a következőket mondta az elnöknek: "Utálnám, ha szárazföldi erőkkel kellene megvívnunk ezt a háborút és nem a nukleáris fegyverekkel". Ezen a ponton csatlakozott a beszélgetéshez Robert McNamara, védelmi miniszter, aki támogatta a tábornok álláspontját: "Mielőtt azonban bármilyen konkrét nyilatkozatot is kiadnánk India védelmében Kína ellen, el kell ismernünk, hogy egy komoly kínai támadást csak nukleáris fegyverekkel lehet megállítani. A kommunista Kína fenyegetése a térségben amerikai atomfegyver bevetését kívánja, amit nagyszámú katonai kontingenssel kell támogatni".

George Ball helyettes államtitkár megfogalmazta ellenvéleményét, szerinte ugyanis az atomfegyver-használat Hirosima után az ázsiai térségben több komoly kárt is okozhat az amerikaiakról alkotott képben. "Ez komoly problémához vezethet a japánokkal, és az összes többi sárgával" - mondta.

Miután az elnök meghallgatta fontos tanácsadói véleményét, a kazettán ő maga is összefoglalja India nukleáris védelmének fontosságát: "Ha meg kell védenünk Indiát, hát meg is védjük Indiát".

A tanácsadók ezután arról beszéltek, hogy első lépésként a brit érdekeltségek védelmét kell biztosítani az országban. Ekkor az elnök azt kérdezte Dean Rusk államtitkártól, hogy miért kell megvédeni Harold Macmillan miniszterelnök érdekeltségeit, akivel nem túl jó a kapcsolatuk. Rusk erre ezt válaszolta: "Szerintem nehéz lenne elmondani saját népünknek, hogy miért avatkozunk be, ha a britek nem fognak...Ebben a közös küldetésben szükségünk van arra, hogy más zászlók is lobogjanak felettünk".

Indiának azonban soha nem adták meg ezeket a garanciákat: egyrészt mivel Kennedyt hat hónappal a magnószalag felvételei után Dallasban meggyilkolták, másrészt pedig a következő év elején Kína is végrehajtotta első sikeres atomrobbantását. Az eset persze nem nélkülözi az aktuálpolitikai vonatkozásokat: a New York Times kritikusa szerint az akkori Kínával szemben folytatott magatartás nagyon sokban hasonlít a Bush-adminisztráció politikájára.

Ön szerint mi jellemző a Egyesült Államok Kínával szembeni politikájára? Itt írja meg!