Meghal Henri Dunant

2004. szeptember 13. 12:06

Heidenben meghal Jean Henri Dunant Nobel-békedíjas svájci üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója.
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s részt vett az 1859. június 24-i solferinoi csatában, amely csaknem 40 ezer áldozatot követelt. Ott tanúja volt az egészségügyi ellátás elégtelenségének, ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen mind az osztrák, mind a francia sebesültek ellátására. 1862-ben Solferino emléke címmel felhívást tett közzé, amelyben azt javasolta, hogy minden országban alakuljanak önkéntes segítő szervezetek a rászorultak szenvedéseinek megelőzésére és enyhítésére, faji és vallási megkülönböztetés nélkül, háborús és békeidőben egyaránt. Azt is felvetette, hogy kössenek nemzetközi egyezményt a háborús sebesültek védelmére. Megnyerte az ügynek Gustav Moynier-t, a Genfi Közhasznú Társulat elnökét, s 1863-ban, majd 1864-ben 36 állam képviselőivel nemzetközi értekezletet szerveztek. A második tanácskozáson megalapították a Vöröskeresztet és elfogadták az első genfi konvenciót. Ennek fő pontjai a következők: a sebesültek és betegek nem tekinthetők ellenségnek; a kórházak, betegszállító járművek és személyzetük semlegesek; a sebesülteket gondozó házakba nem szabad katonákat beszállásolni; az egészségügyi intézményekre ki kell tűzni a vöröskeresztes zászlót, a személyzet ugyanilyen karszalagot visel. Még 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok is. Közben Dunant elhanyagolta üzleti ügyeit, így tönkrement. 1867-ben elhagyta Genfet, életét szegénységben és ismeretlenségben élte. Mégis tovább küzdött a hadifoglyok érdekeiért, a rabszolgaság eltörléséért, egy nemzetközi választott bíróság létrehozásáért, a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. A vöröskeresztes mozgalom 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt, s később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetekre vált szét. Dunant alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, amely bizonyos értelemben a Népszövetség elődje, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét. 1895-ben a svájci Heiden faluban élt, amikor egy újságíró újra felfedezte őt. Tevékenységét 1901-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek