2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Feltárják Franco tömegsírjait

2005. augusztus 24. 12:49

Spanyolországban több helyen is a polgárháború utáni tömeges kivégzéseket bizonyító sírokon dolgoznak a régészek. Az ország közben még ma is Franco diktatúrájának emlékével küzd.

Az Asociación para la recuperación de la memoria histórica ( Társaság a Történelmi Emlékezet Helyreállításáért) által folytatott spanyolországi ásatások több helyen kutatják az 1936-39 közötti spanyol polgárháborúban elkövetett politikai erőszak, illetve a Franco tábornok diktatúrájában elrendelt leszámolások áldozatait.

A börtönként használt kolostor

A spanyol polgárháborúban mindkét oldal követett el hasonló atrocitásokat, mind a falangisták, mind pedig a köztársaságiak. A háború előrehaladtával azonban Franco csapatai több ezer embert végeztek ki baloldaliság gyanújával.

A spanyolországi Ucles 16. századi kolostorában politikai foglyokat tartottak fogva, 1940 és 1943 között több mint 300 embert öltek meg. A kolostor tövében most régészek, antropológusok dolgoznak, hogy a helyi emlékezet és a katonai levéltárai anyagára támaszkodva felkutassák a jelöletlen tömegsírokba került áldozatokat.

"Végre kiderül mindez" - mondta el a munkákról Agustin Elviva Romero, akinek apját 1942-ben lőtték le, amikor ő még csak hat éves volt. "A legtöbb fiatalnak ma már a legcsekélyebb fogalma sincs, hogy mi történt ebben az országban". 

Ucles városa nem áll egyedül ezekkel a történetekkel: "a spanyol polgárháborúban és Franco uralma alatt nagyjából 30000 ember tűnt el" - állítja az Amnesty International jelentése, "akik közül a legtöbb áldozat máig ismeretlen tömegsírban nyugszik". A szervezet  már többször felszólította a spanyol kormányt a diktatúra áldozatai helyzetének rendezésére. A spanyol kormányzat azonban sokáig egyáltalán nem volt hajlandó foglalkozni ezekkel az ügyekkel, ám nemzetközi szervezetek nyomására a Spanyol Kongresszus határozatára tavaly elrendelték a Franco diktátorsága alatt elkövetett bűnök teljes listájának elkészítését. Ennek pontos dokumentálására az év elején sikerült felállítani egy bizottságot, melyet Baltasar Garzon, az al-Kaida és Augusto Pinochet ügyében is eljáró bíró vezet. Az eljárás az Amnesty International tervei szerint a Nelson Mandela ügyében folytatott 1996-os jóvátételi vizsgálathoz lenne hasonló.

Az ország azonban nehezen adja át magát a múlt bűneinek: a Franco halála óta eltelt 30 év során lassan oldódott fel a politikai légkör, illetve Franco szerepe a mai napig nem tisztázott, így sokan még ma is rossz szemmel nézik ezeket a kutatásokat, és nem értik miért is kell bolygatni a múltat. A kormányzat idén már komoly lépésekre is elszánta magát: Madridban például eltávolították a diktátor híres köztéri szobrát is, illetve tervezik, hogy a néhai fasiszta diktátor mauzóleumát a polgárháborúban elesettek emlékművévé alakítsák át. Közben a mészárlásokat tartalmazó halállistákat is hazaszállították.

A kutatók szerint a spanyol társadalom addig nem lehet nyugodt, amíg vannak olyanok az országban akik jelöletlen tömegsírokban fekszenek. "Egész demokráciánk léte ellentmondásos marad, míg az ország tele van tömegsírokkal" - mondta az ásatások kapcsán Maximo Molina, az Ucles-i csoport vezető régésze.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár