Kitálalt a varsói felkelés fényképésze

Tomboló pokol - néma oroszok

Augusztus végére a németek a lázadókat bekerítetve fokozták a légitámadások hevességét. A főként Molotov-koktélokkal felszerelt Honi Hadsereg kitartott, ám "egyre inkább érezték a helyzet lehetetlenségét". Szeptember elején ezért megkezdték a lakosság evakuálását a város csatorna-rendszerén keresztül. Mikor Tomaszewski megtudta, hogy a németek a központi erőművet támadják, odasietett. "Akkorra már német tankok voltak a város közepén" - mondja. "Lángolva pusztítottak el körülöttem mindent. Nagyon megijedtem. Tragédia volt mindenhol: az emberek sérült gyerekeket vittek, míg mások élve lángoltak a házakban. Egyre jobban féltem, és saját bajtársaim is szóltak, hogy ne kockáztassam az életem a képekért".

Mikor 1944. szeptember 6-án, a felkelés 37. napján az óváros maradéka is elesett, Tomaszewski a főutcán a kiégett tankok közt menekült, ám ekkor repesztalálat érte - és saját bajtársai vonszolták be a vérző lábú fotóst egy közeli ház romjai közé. "Kétségbeesetten akartam még több képet készíteni". Ekkor készült el az utolsó fotó a felkelésről, melyen az utcán fekvő holttestek láthatók, és egy nő, aki éleszteni próbál. Az ellenállás ott lévő tagjai ekkor elvették kameráját és mozgalmi igazolványát - megmentve ezzel az életét - és azonnal kórházba vitték. "Sok, jóval rosszabb állapotban lévő sérült volt körülöttem - a legtöbben karjuk vagy lábuk nélkül - és én azt kértem, hogy hagyjanak kinn, és lássanak el inkább később. Számomra ez volt a felkelés legrosszabb pillanata. Később a kórház padlóján feküdtem, aztán hirtelen minden kigyulladt, és az emberek az ablakon ugráltak kifelé. Feléjük rohantam, de nem tudtam nekik segíteni. Élve lángoltak, és semmit sem tudtam tenni, hogy segítsek nekik."

A lengyeleknek se segített senki - a Vörös Hadsereg a Visztula keleti partján csöndben várta, hogy véget érjen a felkelés. Bár az angolok küldtek volna szállítmányokat, a mindössze 200 tonnányi Szicíliából küldött csomagok beszállítását Sztálin nem engedélyezte. Mire hozzájárult, illetve minimális orosz segélyt is küldött, addigra már késő volt. Sztálin tettét az indokolta, hogy inkább a németekre bízta a piszkos munka elvégzését, azaz a Honi Hadsereg likvidálását. A Honi Hadsereg október másodikán kapitulált, a németek ekkor elfogták a maradék lakosságot, és hozzáláttak a város szisztematikus lerombolásához. A romokat a szovjet csapatok csak három hónappal később foglalták el.

1. Az ellenállás fotósai
2. A hétköznapok borzalmai
3. Tomboló pokol - néma oroszok
4. Megérte?