2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

150 éve halt meg Nahimov orosz tengernagy

2005. július 12. 11:00

Százötven éve halt meg a krími háborúban Szevasztopolt védő Pavel Sztyepanovics Nahimov orosz tengernagy.

Megsemmisítette a török flottát

1802. július 5-én született a Szmolenszk környéki Vjazemszkijban. 1818-ban fejezte be a kadétiskolát, s a Balti Flottához került. 1822-25 között világkörüli hajóutat tett a Krejszer fregatton. Az Azov sorhajó ütegparancsnokaként vett részt a törökök ellen vívott, 1827. évi navarinói csatában. Az 1828-29-es orosz-török háborúban a Dardanellák blokádjánál egy korvettet, 1829-ben Kronstadt visszaadásánál pedig a Pallada fregattot vezette. 1834-ben lett sorhajókapitány a Fekete-tengeri flottánál. Az 1840-es években végighajózott a kaukázusi partok mentén, deszantegységek partra tételében és a partvonal megerősítésében vett részt. 1845-ben ellentengernagy és hajóraj-parancsnok, 1852-ben altengernagy és egy hajóosztály vezetője lett. Lazarev tengernagynak, a haditengerészet legnagyobb tekintélyének legközelebbi munkatársa volt.

Nahimov fontos szerepet kapott a krími háborúban, amelynek kiváltó oka a görög és római szerzetesek viszálya volt a jeruzsálemi szent helyek fölött. Az oroszok oltalmi jogot követeltek a török birodalom ortodox keresztényei felett, ám ezt a Porta - az angolok támogatását maga mögött tudva - elutasította. 1853-ban orosz csapatok vonultak be a török fennhatóság alatti román fejedelemségekbe, Moldvába és Havasalföldre, majd októberben hadat üzentek a törököknek. Omer pasa az oltenicai csatában legyőzte a cár csapatait, de november 31-án a Fekete-tenger déli partjainál, a szinopei (sinopi) kikötőben Nahimov admirális hajószázada felderítette, blokád alá vette, majd megsemmisítette a török flottát. Hamarosan Isztambult fenyegette, mire az angol-francia tengeri haderő behatolt a Fekete-tengerre, majd 1854 februárban ultimátumban követelte a dunai fejedelemségek orosz kiürítését.

A cár ezt visszautasította, márciusban pedig a két nyugati hatalom hadat üzent Oroszországnak. Ausztria és Porosztország egyetértésével 1854 szeptemberben az angol-francia expedíciós erők 70 ezer fővel Lord Raglan és Jacques Saint-Arnaud vezetése alatt partra szálltak a Krím-félszigeti Jevpatorijánál, majd a hadsereg szállítására vasutat is építettek Jevpatorija és Szevasztopol közt. Menysikov herceg, az orosz hadvezér az Alma-folyó melletti csatában nem tudta őket feltartóztatni, s októberben megkezdődött Szevasztopol ostroma. A város parancsnoka Kornyilov tengernagy, helyettesei Nahimov és Isztomin altengernagyok voltak, az erődítmények megerősítése Eduard Totleben tábornok feladata volt. Az oroszok flottájukat elsüllyesztették a kikötőben, hogy az angol-francia hajók ne juthassanak be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár