Szobrokat avattak a hétvégén
József Attila egész alakos szobrát - Wagner Nándor szobrászművész alkotását - avatták fel ünnepélyes keretek között vasárnap Nagyváradon a hagyományos Festum Varadinum zárónapján. Ezt megelőzően szombaton szobrot állítottak a ruszinok védelmezőjének, II. Rákóczi Ferencnek, Magyarország és Erdély fejedelmének a főleg ruszinok lakta zempléni Komlóskán.
Nagyvárad: József Attila
A szobor fél évszázadon keresztül állt a Székesfehérvári Szent István Múzeum raktárában, ahova Wagner Nandor 1956-os svédországi emigrálása után került. Az avatóünnepségen a szobrot méltató Wehner Tibor művészettörténész az MTI-nek elmondta: Wagner Nándor barátai menekítették a művész budapesti műterméből a székesfehérvári múzeumba a József Attila egész alakját ábrázoló alkotást, amelyet az idén Chyio Wagner, a művész özvegye férje szülővárosának, Nagyváradnak adományozott.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a nagyváradi Petőfi Sándor parkban szervezett ünnepségen elhangzott beszédében utalt arra, hogy a szobor felállítása nem volt akadálymentes. A román parlamentben ugyanis interpellációval próbálták megakadályozni a műalkotás köztéren való elhelyezését, a román művelődésügyi miniszter azonban alaptalannak tartotta a kifogásokat. Tőkés László megköszönte a nagyváradi városi tanácsnak a szobor felállítására vonatkozó jóváhagyást, amely - amint mondta - egyhangú döntéssel született meg. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke emlékeztetett, hogy József Attila születésének száz éves évfordulója alkalmából a költészet évévé nyilvánították az idei esztendőt. A szónokot éppen ez az ünnep döbbentette rá arra, hogy mennyien ismerik, és milyen nagy költőnek tartják József Attilát.
Pomogáts Béla irodalomtörténész beszédében azt emelte ki, hogy minden politikai hatalom ki akarta sajátítani József Attila költészetét, aki gátlástalan irodalomtörténeti mesterkedések áldozata volt. Úgy vélte, József Attilát elsősorban az határozza meg, amit felmutatott, mégpedig költészetének szuverenitása. Pomogáts Leszögezte: "József Attila mindannyiunké, az egész magyar nemzeté". A szoboravatáson közreműködtek a Nagyváradi Állami Színház magyar és román színművészei, fellépett a Partiumi Keresztény Egyetem vegyeskara. A szoboravatás előtt tartott istentisztelet keretében rövid irodalmi műsorral emlékeztek a költőre a Lórántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjai.
Komlóska: Rákóczi
A vezénylő fejedelem volt a ruszinok védelmezője, a ruszinok voltak II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb katonái - mondta Popovics László, a komlóskai ruszin kisebbségi önkormányzat elnöke a szoboravatón az MTI-nek. Négy országban, Ukrajnában, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon él a keleti szlávság legnyugatibb töredéke, a rutén népcsoport, közülük a legtöbben Ukrajnában, a kárpátaljai térségben.
A magyarországi ruszinok választott nemzeti ünnepe 1703. május 22-hez kötődik, a népcsoport akkor esküdött fel II. Rákóczi Ferenc zászlajának. Az írásos emlékek szerint a fejedelem leghűségesebb katonái között tartotta számon a ruténeket. Magyarországon kilenc ruszin kisebbségi önkormányzat működik, Biatorbágyon, Komlóskán, Múcsonyban, Sárospatakon, Budaörsön, a többi Budapest kerületeiben. A komlóskai Ruszin parkban felállított szoboravató ünnepségen elhangzott: eddig Zemplén szülöttjének, II. Rákóczi Ferencnek nevét itt jószerivel csak a fő utca viselte, most méltó módon emlékezhetnek rá a helybéliek.
A másfél méter magas posztamensen álló, kőből készült mellszobor Boros Péter szobrász alkotása. Elkészítéséhez az országos ruszin kisebbségi önkormányzat, a budaörsi ruszin kisebbségi önkormányzat és a komlóskaiak járultak hozzá.
