Castro elárulta Che Guevarát?

2015. április 28. 17:37 MTI

"Nincs kapcsolat Manilával" - írta többször is a naplójába Che Guevara Bolíviában. E mondat Alberto Müller veterán kubai újságíró szerint valójában azt jelentette, hogy a szigetországot vezető Fidel Castro elárulta és magára hagyta az argentin gerillát.

Korábban

"Manila volt Kuba fedőneve" - mondta az újságíró az EFE spanyol hírügynökségben kedden megjelent interjújában, amelyet a Buenos Airesben zajló nagyszabású nemzetközi könyvfesztiválon adott a kubai szocialista forradalom két kiemelkedő alakjának szembenállásáról Valgo más vivo que muerto (Többet érek élve, mint holtan) címmel írt könyvéről.

A kötet címe - egy állítólag Che Guevarától származó mondat, amely akkor hangzott el a forradalmár részéről, amikor rátaláltak a bolíviai La Higuera faluban - szembeállítja a gerilla túlélés iránti vágyát a Fidel Castro által adott parancsokkal, miszerint nem szabad hagyniuk, hogy élve fogják el őket. Emellett annak jele, hogy 1967-re komoly ellentétek feszültek kettejük között - magyarázta Alberto Müller.

A szerző szerint Havannában készen állt egy csapat gerilla, hogy Che Guevara megmentésére induljon, de "Fidel nem engedélyezte a küldetést", és sorsára hagyta bajtársát. Che Guevarával 1967. október 9-én végeztek La Higuerában. "Nyomorúságos körülmények között halt meg: mezítláb, asztmagyógyszerek, víz, étel és szövetségesek nélkül" - fogalmazott Müller.

Ahhoz, hogy megértsék, Castro miért nem segített Guevarán, az újságíró 1965-ig viszi vissza az olvasókat, az algíri afroázsiai konferenciáig, amelyen "Che a Szovjetunió ellen beszélt és ezzel magára haragította Fidelt". Az argentin forradalmár bírálta a szovjeteket és azzal vádolta őket, hogy ők is kizsákmányolók, csakúgy, mint az imperialista amerikaiak. Mindezt mondta akkor, amikor Fidel Castro épp véglegesíteni akarta a Havanna és Moszkva katonai együttműködésről szóló megállapodást.

Alberto Müller szerint a két forradalmár közötti ellentétek idővel tovább nőttek, és kiéleződtek a Kongóból való visszavonulással, amelyről Castro Guevara háta mögött egyezkedett, végül pedig a bolíviai küldetésben kulminálódtak. A szerző úgy véli, "Che álláspontja ellentétes volt Fidel érdekeivel, így nemkívánatos személy lett a kubai forradalom számára, szálka a köröm alatt".

Az újságíró Che Guevara több életrajzírójával és történésszel folytatott beszélgetései alapján arra a megállapításra jutott, hogy a forradalmár szülőföldjére, Argentínába akart menni, hogy "felszabadítsa", és a bolíviai küldetést Havannában találták ki. Müller szerint Castro 1965-ben azt mondta, "Bolíviában nincs szükség forradalomra, mert egy korábbi agrárreformnak köszönhetően a parasztok birtokában vannak a földek".

A kubai vezető mégis odaküldte Guevarát, majd néhány hónappal később megszakította a kapcsolatot La Pazzal, ami növelte a gerillák elszigeteltségét és rontott a helyzetükön. "Azt hiszem, Che úgy halt meg, hogy nagyon is tudatában volt Castro árulásának" - fogalmazott Alberto Müller. A szerző szerint idővel elválik majd egymástól Che forradalma és Fidel forradalma. Müller úgy véli, előbbi a "tisztább", Guevara "életét adta egy eszméért", és "erkölcsileg makulátlan" volt, amikor meghalt. Ha élne, "Che közelebb állna kalkuttai Teréz anyához, mint Fidelhez", és dühös lenne a Kubában uralkodó helyzet láttán.