Brutális gyilkossági ügy tudta csak megingatni a Ku Klux Klan hatalmát az USA-ban

Csökkenő hatalom

Az 1920-as évek végére a Klan tagsága nagymértékben lecsökkent – csúcspontján akár 5-6 millióan is tagok lehettek, ekkoriban azonban már csupán néhány százezer fővel számolhattak. Akár azt is hihetné az ember, hogy a külső ellenállás eredményezte ezt a csökkenést, azonban az igazság az, hogy a szervezet belülről bomlott fel. A tagokat elkedvtelenítette a tagdíjak és más kötelező befizetések rendszere, több korrupt vezetőt csaláson vagy szeszfogyasztáson kaptak, a szervezet Indiana állambeli vezetőjét („Grand Dragon”, azaz „nagy sárkány”), David Curtiss Stephensont pedig 1925-ben egy fiatal fehér nő, Madge Oberholzer elrablása, megkínzása, megerőszakolása és meggyilkolása miatt elítélték. Az ügy országos figyelmet keltett, és előbb Indiana államban, majd országszerte jelentős csökkenésnek indult a Klan tagsága.

E csökkenés nem jelentette azonban azt, hogy a Ku Klux Klan nézetei eltűntek volna. Sok volt Klan-tag vált az 1930-as évek gyűlöletkeltő rádiószemélyisége, Charles Coughlin követője – Coughlin egyébként katolikus pap volt. Mások a német náci párttal kapcsolatban álló vagy rokonszenvező szervezetekbe léptek be. Mindez leginkább a demagógia és az arra való társadalmi igény sokoldalúságát mutatja, és hogy a gyűlöletet sokféleképpen lehet irányítani – végső soron mindig a félelemből táplálkozik.

Az 1915-ben újjászületett Ku Klux Klan fokozatosan szűnt meg, a második világháború után már gyakorlatilag nem folytatott tevékenységet. Az 1950-es és 1960-as években az intézményesített faji szegregáció felszámolása ellen küzdöttek különféle utódszervezetei, ebben a korszakban a különféle Klan-szervezetek az 1920-as évekhez képest sokkal erőszakosabbá váltak, beleértve a gyilkosságok mellett a pokolgépes merényleteket is. Az 1970-es évektől a csoportok egyre több figyelmet kezdtek a Klan által korábban jellemzően ignorált meleg és leszbikus közösségekre fordítani, az ellenük való erőszakra buzdítva tagságukat. Elmondható, hogy széles társadalmi bázissal vagy hatósági támogatottsággal ekkor már nem rendelkeztek ezek a szervezetek. Az 1980-as és 1990-es évek folyamán a magukat a Ku Klux Klan valamiféle inkarnációjának tekintő szervezetek egyre közelebbi kapcsolatba és együttműködésbe kerültek más szélsőjobboldali, elsősorban neonáci szervezetekkel.

Napjainkban legalább hét szervezet létezik az Egyesült Államokban, amelynek neve valamilyen formában utal a Klanra, vagy annak örökösének tekinti magát – egyes megfigyelők szerint ennél jóval több, akár 30 is lehet. E szervezetek és más szélsőséges csoportosulások között jellemzően nagy az átfedés, és nemigen képesek tagságukat bővíteni vagy támogatókra szert tenni. A meglehetősen zárkózottá vált szervezetekről ugyanakkor emiatt igen keveset tudni, és a hatóságok is nehezen tudják felmérni az általuk jelentett fenyegetést.

1. A Klan felemelkedése
2. A második hullám
3. Politikai stratégia
4. Csökkenő hatalom

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban