2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Boldog születésnapot, Budapest!

2022. november 17. 09:55 Múlt-kor

149 évvel ezelőtt, 1873. november 17-én valósággá változott egy több mint fél évszázados álom, és végre pont került a közel egy éves városegyesítési projekt végére. Ezen a napon létrejött a Fővárosi Tanács, és egy díszünnepély keretében hivatalosan is egyesült Pest, Buda és Óbuda.

Budapest
Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán

A történelem során a mai Budapest területén először Óbuda játszott jelentősebb szerepet, amely az ókori Pannonia provincia Aquincum nevű városaként jelentős katonai szereppel rendelkezett. A középkorban az ország fővárosa Buda volt, amely 1451-es oszmán elfoglalásáig komoly európai hírnévre is szert tett, leginkább a reneszánsz idején végbement építészeti és kulturális fejlődésének köszönhetően.

A 18. századtól egyre komolyabb gazdasági és kulturális súllyal rendelkező Pest felnőtt az egykori főváros mellé, és a 19. századtól fogva a kortársak szemében a két város sok tekintetben már közösen „vezette” az országot. A városegyesítés első konkrét javaslatai is ekkor születtek meg, a reformkorban többek között Széchenyi István sürgette a Duna két partján álló települések összekapcsolását. (Ő használta egyébként elsőként a Budapest elnevezést is.)

Pest és Buda nemcsak szimbolikusan, hanem konkrét valójában is összekapcsolódott a Duna magyarországi szakaszának első állandó hídja, a Lánchíd felépülésével. Bár Szemere Bertalan miniszterelnökként már a szabadságharc idején rendeletet adott ki a három városrész egy név és közigazgatásalatti fúziójára, ezt a levert szabadságharc és a Habsburgok abszolutista törekvései megakadályozták.

A városegyesítési törekvések a kiegyezést követően kerültek ismét napirendre. 1867-től feltűnően megsokasodtak azok a közigazgatási rendeletek, amelyek bizonyos témakörökben (például az oktatásban) már egy egységként kezelték a három városrészt. 1870-ben, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának életre hívása már az integráció érdekében valósult meg. A bizottság feladata volt a modern városrendezési elvek kidolgozása, a belügyminisztérium ugyanettől az évtől látott hozzá a városrészek közötti tárgyalások koordinálásához.

Érdekesség, hogy Pest és Buda akkori vezető testületei a ’70-es évek elején még ellenezték az éppen csak megkezdett procedúrát, a központi hatalom határozott iránymutatására volt szükség ahhoz, hogy az eljárás zökkenőmentesen menjen végig.

Buda, Pest, Óbuda, valamint a Margitsziget Budapest néven történő összeolvadását végül az 1872. december 22-én megszavazott XXXVI. tc. mondta ki. 1873. október 5-én Ráth Károlyt választották meg Budapest első főpolgármesterének, aki 1897-ben bekövetkezett haláláig, összesen négy cikluson keresztül irányította a 10 kerületbe szervezett és 270.000 lakossal rendelkező fővárost.

Bár az egyesítési folyamat több évig elhúzódott, és a Duna két partján fekvő városok egybeolvasztását kimondó törvény már 1872-ben megszületett, Budapest születésnapjának mégis 1873. november 17-ét tekintjük. Ezen a napon ült össze először az egyesített főváros tanácsa, amely egy rövid ünnepséget követően hivatalosan is átvette az elődvárosok tanácsától a különböző ügyek intézését.

Budapest Európa leggyorsabban növekvő városává vált, a századfordulóra lélekszáma megháromszorozódott, és csaknem elérte a milliós nagyságot. A dualizmus korában alakult ki a mai arculata, ekkor jelentek meg a városképet erősen meghatározó körútjai, hídjai és épületei, valamint modern közlekedési hálózata is. Világvárossá válásának szimbolikus évszámának tekinthetjük 1896-ot, amikor is az Ezredéves Országos Kiállítás keretében számot adott a korábbi évtizedek bravúros és nem utolsósorban lenyűgöző fejlődéséről.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár