Bizarr szekta, földönkívüliek, vagy más állhatott a titokzatos „marhacsonkítások” hátterében?
2021. május 11. 14:28 Múlt-kor
A megmagyarázhatatlan haszonállat-csonkításokról szóló beszámolók több évszázadra nyúlnak vissza a történelemben. A gyakran felmerülő magyarázatok a természetes ragadozóktól a titkos katonai fegyverkísérleteken át a földönkívüliekig terjednek.
Korábban
Gyomorforgató tetthelyek
A marhatetemek állapota rendre megdöbbentette a rájuk bukkanó farmereket. Az állatok fülei, szemei, tőgye, végbele, nemi szerve és nyelve hiányoztak – úgy tűnt, egyetlen tiszta vágással lettek eltávolítva egy igen éles eszköz segítségével. A tetemek nem tartalmaztak vért, és körülöttük sem voltak vérnyomok, mintha csak lecsapolták volna őket. Sem lábnyomok, sem keréknyomok nem voltak körülöttük – de még a szabadon hagyott tetemekre lecsapó dögevők is hiányoztak.
1975 októbere és áprilisa között egyedül az Egyesült Államok Colorado államában majdnem 200 ilyen esetet jelentettek be. A jelenség a bulvárlapok alapanyagából országos aggodalmat kiváltó tényezővé fejlődött: a neves Associated Press hírügynökség coloradói irodája az év első számú híranyagává választotta a bizarr, nyugtalanító rejtélyt. Az államot akkoriban Washingtonban képviselő egyik szenátor, Floyd Haskell a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI segítségét kérte a talány megoldásához.
Az 1970-es évek folyamán a „marhacsonkítás” (cattle mutilation) néven ismert esetek száma egyre nőtt az Egyesült Államok ritkábban lakott középső, illetve nyugati területein. Végül 1979-ben – miután több ezer esetnél és több millió dollárnyi okozott kárnál járt a mérleg – az FBI valóban nyomozást indított az ügyben. A nyomozóiroda egy olyan esetsorozat vizsgálatába kezdett, amely Új-Mexikó államban, indiánrezervátumhoz tartozó területeken történt.
A nyomozás elindítását részben egy tudományos tanácskozás és az általa kifejtett nyomás eredményezte. A konferenciát nem más kezdeményezte, mint Új-Mexikó tudományos beállítottságú szenátora, Harrison Schmitt – egyben a Harvardon végzett geológus doktor és az Apollo–17 Hold-misszió egyik asztronautája.
Az FBI nyomozása azonban végkövetkeztetésében semmi különöset nem talált: 1980. január 15-én azzal zárta le a nyomozást, hogy „a bejelentett esetek egyike sem tartalmazott a gyakori ragadozókon kívül más által végrehajtott csonkítást.” A károkat elszenvedő helyiek korántsem értettek egyet.
„Egész életemet szarvasmarhák körül töltöttem, és biztosan meg tudom különböztetni, hogy valamit egy prérifarkas vagy egy éles eszköz csinált” – mondta George A. Yarnell, a Denvertől délre található Elbert megye seriffje a New York Times napilapnak 1975 őszén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.