Forró magyar őszök

Bizáncban őrizhették hajdanán a torinói leplet?

2019. szeptember 21. 11:55 Múlt-kor

Két olasz kutató azt állítja, a torinói lepel régebbi, mint jelenleg tartja a tudományos konszenzus, és hogy a 13. századot megelőzően a Bizánci Birodalomban volt, ahonnan Konstantinápoly kifosztásakor vitték el a keresztesek. Elméletüket a híres textildarabon talált mikroszkopikus aranyrészecskék vizsgálatára alapozzák.

torinói lepel
Kép forrása: history.com

A szakállas férfi alakot ábrázoló leplet az évszázadok során rengeteg vita övezte. Sok hívő keresztény úgy tartja, ez volt Jézus leple, és az ő valódi lenyomata látható rajta, míg a legtöbb tudományos bizonyíték arra mutat, hogy a középkorban készülhetett.

Egyik sarkának egy darabján nemrég radiokarbonos kormeghatározást hajtottak végre, ez alapján valamikor 1260 és 1390 között készülhetett, azonban vannak, akik úgy gondolják, a vizsgált darab későbbi hozzáadás, és nem jelzi a teljes lepel valódi korát.

A Páduai Egyetem kutatói, Giulio Fantia és Claudio Furlan a Journal of Cultural Heritage című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban arról írnak, mikroszkopikus aranyrészecskéket vizsgáltak – ezek különböző alkalmakkor lettek gépi úton felszippantva a lepelről –, mégpedig úgy, hogy összehasonlították őket 32 darab, a Bizánci Birodalomban a 7. és a 12. század között vert aranypénz anyagával.

Úgynevezett energiadiszperzív röntgenfluoreszcenciás analízist használatával igyekeztek megállapítani, van-e bármiféle hasonlóság a mikroszkopikus részecskék és a bizánci érmék között. Tanulmányukban a következőket írták:

„A lepelből származó 17 mikrorészecske közül öt 100%-ban tiszta arany, és azzal az arany környezettel állhatnak összefüggésben, amelyben a lepel ki volt állítva a 11. századi bizánci pénzleértékelést megelőzően. Két mikrorészecske (93-96%-os) aranyból van, ezüst és réz fémszennyeződéssel, amelyek az 1028-1078-as periódusban vert bizánci pénzekhez kapcsolódhatnak, négy részecske (70-89%-os) arany összetételű, és az 1059-1180-as periódusban vert pénzekre utalhat, egy pedig (32%-os) aranyból van, és egy 1143-1180 között I. Mánuel császár által vert pénzzel állhat összefüggésben.”

A kutatók továbbá arra is fényt derítettek, hogy a 17 mikrorészecskéből kilenc tartalmazott elektrumot, azaz arany és ezüst ötvözetét, amely nyomokban rezet is tartalmaz. Ezt az ötvözetet a 11. és 12. században használták Bizáncban, mivel ekkoriban pénzleértékelést folytattak a császárok.

Fantia és Furlan tanulmányukban amellett érvelnek, hogy ha ezek az aranyrészecskék bizánci eredetűek, akkor olyankor kerülhettek a lepelre, amikor az pénzérmékkel, ékszerekkel vagy egyéb értékes tárgyakkal került kapcsolatba. Szerintük a leplet aranyból készült tárgyakkal együtt tárolhatták és állíthatták ki, illetve még akár az is előfordulhatott, hogy emberek megdörzsölték pénzérmékkel.

A két olasz kutató szerint a torinói lepel Konstantinápolyban lehetett egészen annak 1204-es kifosztásáig, a negyedik keresztes hadjárat során. Felhívják a figyelmet arra, hogy egy Robert de Clari nevű pikárdiai (francia) keresztes lovag egy igen hasonló tárgyról számolt be, amelyet a városban látott:

„Ezek közt volt egy templom, melynek neve Blakhernai Szűz Mária, ahol azt a Leplet [„Sydoines”] tartották, melybe Urunkat csavarták. Minden pénteken teljesen egyenes szögbe emelték fel, hogy tisztán lehessen látni Urunk képét.”

A leplet ezután valaki zsákmányként vihette Nyugat-Európába, de az is lehetséges a kutatók szerint, hogy 1238-ban Bizánc akkori „latin” (katolikus) császára, II. Balduin küldte ajándékba IX. (Szent) Lajos francia királynak, más keresztény ereklyékkel együtt.

A lepelről szóló első leírások a 14. századi Franciaországból valók. 1578-ban került a torinói székesegyházba, ahol azóta is őrzik. Fantia és Furlan tanulmányuk végén kijelentik, „ezek az eredmények összhangban vannak azzal, hogy a lepel 1204 előtt a Bizánci Birodalomban volt, amire számos más történelmi nyom is utal.”

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Konstantinápoly 1204-es elfoglalása (kép forrása: Wikimedia Commons)Bizánci érme I. Mánuel császár idejéből, az úgynevezett hüpérpüron. Egyik oldalán Jézus Krisztust, a másikon a császárt ábrázolja. (kép forrása: medievalists.net)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!