Bíróság elé állítják Auschwitz könyvelőjét

A ma 93 éves Oskar Groening a negyedik olyan egykori auschwitzi őr, aki ellen vádat emeltek a hannoveri ügyészségen. Két pert a vádlottak egészségügyi állapota miatt felfüggesztettek, egyikőjük pedig még az ítélethirdetés előtt elhunyt.

Sajtóhírek szerint az észak-németországi Lüneburgban lesz a per, amelynek 55 felperese van - túlélők, illetve az áldozatok rokonai -, legtöbbjük pedig ott lesz az április 21-ére kitűzött első tárgyalási napon. Oskar Groeninget azzal vádolta meg a hannoveri ügyészség, hogy részt vett az auschwitz-birkenaui haláltábor működtetésében Magyarország német megszállása idején, amikor 1944. május-július között összesen 435 ezer személyt deportáltak az országból (Ungarn-Aktion).

Az egykori Waffen-SS-tag férfi - akit "Auschwitz könyvelőjének" is neveznek - a haláltábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A zsúfolt vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották: az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket a rámpáról egyenesen gázkamrákba küldtek.

Az akkor 21 éves Groening az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat és a bennük talált pénzt átadta az SS illetékeseinek.

Groening korábban nyíltan beszélt a haláltáborokban folyó tömeggyilkosságokról, 2005-ben például a Der Spiegel német magazinnak adott interjút, amelyben részletesen taglalta az ott látott és átélt borzalmakat, valamint az őt évtizedek múltán is gyötrő rémálmokat, ám tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna. "Én csak egy fogaskerék voltam a gépezetben. Ha ez bűn, akkor bűnös vagyok, de nem önszántamból tettem" - fogalmazott.

A BBC értesülései szerint a hamburgi ügyészség a bergen-belseni koncentrációs tábor egykori őre, a hamburgi Hilde Michnia után is nyomozásba kezdett. A vád szerint a nő - a szövetségesek közeledésének hírére - segített a gross-roseni koncentrációs tábor evakuálásában, és a mintegy 1400 halálos áldozatot követelő halálmenet megindításában. Michnia a Die Weltnek adott nyilatkozatában tagadta bűnösségét, és az állította, hogy csupán a tábor konyhájában teljesített szolgálatot. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína