Belpolitikai válság nehezítette Rákóczi hamvainak hazaszállítását
2014. október 27. 08:42
108 éve, 1906. október 27-én Orsovánál értek magyar földre II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvai. Bár a kegyeleti aktus igénye már a reformkorban megfogalmazódott, a fejedelmi ereklyék hazahozatalát végül gróf Tisza István miniszterelnök javaslatára Ferenc József csak 1904 áprilisában rendelte el. Kossuth Lajos hamvainak hazahozatalát követően ez volt a korszak egyik legnagyobb és leglátványosabb eseménye.
Korábban
Már a reformkorban hazahozták volna
A Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország "vezérlő fejedelme", II. Rákóczi Ferenc hosszú száműzetés után, 1735. április 8-án, nagypénteken halt meg rodostói emigrációjában. Édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Isztambulban, a (konstantinápolyi) galatai jezsuita templomban - ez a rend feloszlatása után a lazarista misszió St. Benoît (Szent Benedek) temploma lett.
Bár nyughelye nem ment feledésbe, túlzás lenne azt állítani, hogy zarándokhellyé vált volna. A reformkorban, a Rákóczi-kultusz kibontakozásával egyre gyakrabban felmerült hamvainak hazahozatala és újratemetése, ám ez az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverését követően érthető okokból hosszú évekre lekerült a napirendről. Az 1860-as években a széles körű Rákóczi-kultusz megteremtésében oroszlánrészt vállaló Thaly Kálmán író-költő különböző napilapok, a Századok, illetve a Magyar Történelmi Társulat folyóirata hasábjain igyekezett életben tartani az ügyet, folyamatosan szorgalmazva a hamvak hazaszállítását.
Kevésbé ismert rövidhajas Rákóczi-portré 1703-ból, a Vay Ádám Múzeum gyűjteményéből
A fejedelmi ereklyék hazahozatalára és az újratemetésre ugyan még évekig nem került sor, a törvényhatóságok továbbra is sürgették a kegyeleti aktus kérdésének rendezését. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) 1903. évi bicentenáriumát már országszerte megünnepelték, mintegy előkészítetve a rehabilitációt és a hamvak hazahozatalát, amelyre végül 1906 októberében került sor.
Az ötlet persze nem Ferenc József fejéből pattant ki, a Habsburg uralkodó a magyar vezetők régi kívánságának tett eleget. Az agg királynak persze az sem kerülte el figyelmét, hogy a terv politikai kockázattal egyáltalán nem jár, viszont népszerűsége tovább nőhet általa. Rákóczi személyében ráadásul nem látott ellenfelet, ezért (újra)temetése - ellentétben Kossuthéval - hivatalos szintre emelkedhetett.
Az esemény hosszas előkészítése már az ellenzéki koalíció 1905-ös választási sikere előtt megkezdődött, tehát a Rákóczi-újratemetés nem csupán a "függetlenségi" koalíció érdeme volt, bár utóbb ez a vélekedés vált elterjedtté. Az 1904. június 22-ére összehívott értekezleten döntöttek a hamvak hazaszállításának lényegesebb mozzanatairól, illetve arról, hogy a fejedelmen kívül hazahozzák Zrínyi Ilona, valamint Rákóczi József - őt ekkor még nem azonosították egyértelműen - maradványait, továbbá a rodostói Panagia Pneumatokratoria görög templomból gróf Bercsényi Miklós tábornagy, gróf Esterházy Antal tábornok, Sibrik Miklós udvarmester, valamint a Nikomédiában exhumált Thököly Imre fejedelem holttestét is.
A fejedelmi ereklyék hazahozatalának megszervezésével az 1889-ben a sírok azonosításánál főszerepet játszó Thaly Kálmánt és Thallóczy Lajos történészt bízták meg. A hamvak hazaszállítását azonban az 1904 szeptemberétől kibontakozó belpolitikai válság egy időre elodázta és teljesen háttérbe szorította.
Az 1905-1906-os belpolitikai válság
A belpolitikai válság azt követően bontakozott ki, hogy az 1905. januári parlamenti választáson az 1875 óta folyamatosan regnáló Szabadelvű Párt vereséget szenvedett a szövetkezett ellenzéktől (Koalíció) és kisebbségbe került a törvényhozásban. Az ellenzéki koalíció többségét az a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt adta, amely alapjaiban kérdőjelezte meg a dualizmus intézményét. A Monarchia szétesésétől félő Ferenc József a Szabadelvű Pártot hagyta kormányon és báró Fejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké, amit általános közfelháborodás fogadott. A válságot csak az udvarral kötött, az ellenzék régi programjának feladásáról szóló titkos paktum, a Ferenc Józsefhez hű Wekerle Sándor miniszterelnöki kinevezése és az új kormány hatalmát megerősítő 1906-os választások tudták feloldani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.