Begyűjtik a „történelem illatát” egy kenti kastélyban   

A 15. és 16. század folyamán épült kenti Knole-kastély könyveinek, vinillemezeinek és padlóviaszainak szagát gyűjtik be kutatók, hogy megőrizzék a "történelem illatait" az utókor számára. A szakemberek különféle vizsgálatoknak vetik alá a tárgyakat, hogy később elő tudják állítani illatukat laboratóriumi körülmények között.

”A szagok egy sokkal emberibb módon segítenek kapcsolatot teremteni a történelemmel” – mondta Cecilia Bembibre, a University College London doktorandusza, aki Matija Strlič analitikus vegyésszel dolgozik együtt a projekten. Kutatásuk célja, hogy azonosítsák a “kulturális értékkel” bíró szagokat, valamint “a dokumentálásukra alkalmas módszereket és remélhetőleg meg is őrizzék őket”.

Strlic szerint a ma már turistalátványosságként működő délkelet-angliai történelmi épület tanulmányozása azért kulcsfontosságú, mert az ott lévő tárgyak a “természetes környezetükben” vannak. “Egy múzeumban vagy galériában a tárgyak ki vannak ragadva kontextusukból, és kizárólag vizuálisan mutatják be őket” – mondta a szakember.

A Heritage Science tudományos folyóiratban közölt cikkükben a kutatók felidéznek egy felmérést, amely során papírillatot szagoltattak meg egy birminghami galéria látogatóival. A megkérdezettek nem tudták, hogy mit szagolnak, de az illat leírásakor elhangzott leggyakoribb szavak a csokoládé, a fa és a kávé voltak. Előfordultak szokatlan válaszok is, például a zokni, a tömjén és a farm. A szakemberek a londoni Szent Pál-székesegyház 18. századi könyvtárának látogatóin is elvégezték a tesztet. A könyvek illatát belélegző válaszadók a fás, a dohos és az édes szavakat használták a legtöbbször.

Strlič fejéből egy évtizeddel ezelőtt pattant ki a történelmi illatok begyűjtésének ötlete, amikor megtudta, hogy a restaurátorok gyakran a lapok szaglászásával állapítják meg egy könyvtárban, hogy mely könyveknek romlik az állapota. Az elmúlt években szerzett tapasztalatai alapján ma már pusztán a megszagolása alapján meg tudja mondani egy papírról, hogy “hol és mikor készült és mennyire romlik az állapota”.

Úgy hiszi, kutatásuk segítheti a könyvtárak romló állapotú könyveinek azonosítását. Eredményeiket fel lehet használni egy történelmi illatarchívum létrehozására, vagy szaglószervi élménnyel lehet kiegészíteni a múzeumi tárlatokat. Hozzátette: a teljes eltűnés által fenyegetett, például a londoni metróban uralkodó – gyakran orrfacsaró – szagokat is meg lehetne őrizni. “Talán nem épp egy kifejezetten kellemes szag, de mégis olyan, amely nagyon ismerős a számunkra” – mondta Strlič.