Befeketednek a csincsorró-múmiák
2015. március 11. 15:02
A magas páratartalom miatt veszélyben vannak a híres chilei csincsorró-múmiák - állapították meg biológusok.
Korábban
A párás levegő lehetővé teszi a baktériumok szaporodását, ami miatt a múmiák bőre elfeketedik és kocsonyás állagú lesz - kongatta meg a vészharangot a minap a több ezer éves testeket megvizsgáló Ralph Mitchell, a Harvard professor emeritusa.
A csincsorró-múmiák állapotának gyors ütemű romlása az elmúlt tíz évben kezdődött, s mintegy százhúsz, az aricai Tarapacá Egyetemen működő régészeti múzeumban őrzött emberi maradványt érint. Sokáig nem tudták, mi okozza a múmiák bőrének elváltozását és a kocsonyás jelleget, ezért a chilei restaurátorok felkérték Mitchellt és kollégáit, hogy kezdjék el tanulmányozni a tetemek mikroflóráját.
A vizsgálatok rámutattak, hogy a baktériumok nem ősi organizmusokból valók: ezek olyan egyszerű mikroorganizmusok, amelyek normális esetben az emberek bőrén élnek. Mitchell "opportunista" baktériumnak nevezi őket, mivel amint a hőmérséklet és a páratartalom lehetővé teszi, egyből szaporodni kezdenek és megtámadják a bőrt. Így ha a párát és a hőmérsékletet nem sikerül szabályozni, Mitchell szerint "a baktériumok egyszerűen felfalják a múmiákat".
Arica egy kikötőváros Chile legészakibb részében. Meleg, szinte már sivatagos területen fekszik, közel az Atacama-sivataghoz, amely az egyik legszárazabb hely a Földön az Antarktiszon található McMurdo-szárazvölgyek után. A dél-amerikai ország klímaváltozása és a leszálló köd ad magyarázatot arra, hogy miért romlik rohamosan a múmiák állapota. A vizsgálatok szerint a magas páratartalom miatt 21 nap elteltével kezdenek szétesni a testek, amelyeket ideális esetben 40-60 százalékos páratartalom között kellene őrizni.
A csincsorrók egy vadászó-gyűjtögető nép volt, a mai Chile és Peru partjai mentén éltek. 1983-ben felfedezett múmiáik a C14-es kormeghatározás alapján i. e. 5000 körül kerültek nyughelyükre, így - megelőzve az egyiptomi múmiákat - ezek a valaha talált legrégibb emberi múmiák. A csincsorrók nemcsak vezetőiket, hanem az átlagembereket is tartósították.
Az elhunyt testét először szétdarabolták, a bomlandó részeket eltávolították, majd a maradványokat kiszárították. A testrészeket fűvel és hamuval töltötték ki, majd botok segítségével ismét összeillesztették. Ezután hamuból és enyvből pasztát készítettek és újraépítették a testet; erre erősítették a kiszáradt kezeket és lábfejeket. A testet emberi vagy állati bőrrel vonták be, a fejre hajtincset ragasztottak, és az egész tetemet fekete mangánnal és vörös okkerrel kifestették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.