Bécs vagy Buda felé? - a dicsőséges tavaszi hadjárat dilemmája

Siker vagy kudarc?

Az osztrák fősereg azonban ismét megmenekült a bekerítéstől, Weldennek sikerült főerőit nyugatabbra menekítenie. Az április végén tartott komáromi haditanácson így felvetődött a kérdés: Buda vagy Bécs? Még a 20. századi történelemkönyvek egy része is a szabadságharc egyik katonai baklövéseként értékeli, hogy a honvédsereg nem Ausztria felé vette az irányt és nem üldözte az osztrák főerőket.

A vezérkari főnök, Bayer József Ágost, Bem és Görgey is ezt javasolták, míg Buda felmentése mellett Klapka és Kossuth kardoskodott. Ám nyomósabb érvek szóltak az utóbbi mellett, ugyanis amíg Budát ötezer császári katona védte, Ausztria felé ott volt a megsemmisítéstől megmenekült osztrák fősereg, hátukban a Graz, Brno és Linz környékén állomásozó további hadtestekkel. Így a schwechati csorbát kiköszörülni kívánó magyar sereg másfélszeres túlerővel találta volna szemben magát.

A honvédseregben elterjedtek a tetvek, és az ép lábbeli is hiánycikk volt, a katonák pedig kimerültek, pihenésre volt szükségük, ami érthető: ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy kevesebb mint egy hónap leforgása alatt milyen nagy utat tettek meg a honvédek. Az utánpótlási vonalak pedig rendkívül megnyúltak és veszélyessé váltak volna (a hadianyaggyártás ekkor Nagyváradon összpontosult) egy Ausztria elleni támadás esetén, amelynek éppen Buda állta útját, illetve a Felvidéken még mindig állomásoztak császári erők.

Ezek felmérése és a honvédsereg állapotáról szóló jelentések mellett Kossuth azon érve győzte meg a döntéshozókat, hogy a nemrégiben „függetlenné vált” Magyarországot nem ismerhetik el anélkül, hogy fővárosát nem birtokolná, ráadásul az ország közvéleménye is epedve várta, hogy Buda várán ismét a magyar trikolór lengjen.

1. A kitörés előtt
2. Tavaszi ébredés
3. A második szakasz
4. Siker vagy kudarc?
5. Pest-Buda lángokban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek