Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort

Nagylelkű művészetpártoló

A Raffaello által a 16. század elején készített Athéni iskola című freskón a bal szélen, a filozófusok között páncélban és sisakban álló alak egyesek szerint Nagy Sándort ábrázolja, ám a többség Alkibiadészt véli a harcosban felfedezni. Mindenesetre tény, hogy – bárki is legyen a képen – a korszakban Nagy Sándor hadvezéri képességeiről egyre inkább szellemi teljesítményére és emberi kapcsolataira került át a hangsúly, amelyet az életéről szóló színes anekdotákon keresztül próbáltak meg visszaadni a művészek.

Paolo Veronese: Dareiosz családja Nagy Sándor előtt (1565-1570). A festmény a hadvezér nagylelkűségét fejezi ki.

Paolo Veronese Dareiosz családja Nagy Sándor előtt (1565-1570) című remekművével Nagy Sándor nagylelkűségét emelte ki. A történet szerint miután Nagy Sándor legyőzte Dareioszt az isszoszi csatában, a perzsa uralkodó el tudott menekülni, de a családja fogságba esett. Dareiosz anyja ezután összetévesztette Nagy Sándort legjobb barátjával, Héphaisztiónnal, de a hódító megbocsátott neki. Veronesét követően még számos festő – többek között a késő-barokk jeles képviselője, Gaspare Diziani – választotta ezt a jelenetet Nagy Sándorról szóló munkája témájául.

Jacques-Louis David: Apellész megfesti Kampaszpét Nagy Sándor jelenlétében. A festő Nagy Sándort és szeretőjét egyaránt szinte teljesen meztelenül ábrázolta.

A makedón uralkodó életének egyik legtöbbször vászonra vitt jelenete udvari festőjéhez, Apellészhez kapcsolódik. Miközben a művész Sándor kedvenc szeretőjéről, Kampaszpéról készített festményt, beleszeretett a gyönyörű lányba. A király azonban nem gerjedt haragra, sőt, annyira tetszett neki a portré, hogy cserébe felajánlotta a szépséget Apellésznek. Nem véletlen, hogy a művészet felsőbbrendűségét és a király kultúrát támogató oldalát kiemelő anekdota népszerű volt a festők körében, akik valahogy így képzelték el az uralkodók és a művészek közötti ideális viszonyt. A jelenet megjelent többek között Willem van Haecht flamand festő barokk, valamint Sebastiano Ricci és Francesco Trevisani késő-barokk stílusban festett képein is.

Giambattista Tiepolo, a 18. század egyik legkiválóbb festőjének a témában készített képén a gondolataiba merült, jóképű és magabiztos Nagy Sándort láthatjuk. A francia forradalom festője, Jacques-Louis David alkotásán a hadvezért világos hajjal, és szeretőjéhez hasonlóan szinte teljesen meztelenül ábrázolta.

Jean-Simon Berthélemy (1743–1811): Nagy Sándor átvágja a gordiuszi csomót. A festő a kép középpontjába helyezte Nagy Sándor alakját.

A gordiuszi csomó átvágását ábrázoló képekkel Nagy Sándor leleményességét emelték ki. A legenda szerint csak az lehetett Ázsia ura, aki megoldja a csomót. A makedón király ahelyett, hogy kibogozásával bajlódott volna, egyszerűen elvágta a kötelet. A jelenet legfigyelemreméltóbb ábrázolása Giovanni Paolo Panini 1718–19 körül, barokk stílusban festett remekműve, de említést érdemel Jean-Simon Berthélemy a 18. század végén készített képe is, amelyen egyedül Nagy Sándor alakja van megvilágítva, egyértelműen utalva ezzel zsenialitására. A hadvezér intelligenciáját emelték ki a lova, Bukephalosz megszelídítését ábrázoló festmények – többek között Degas fiatalon készített munkája – is.

1. Az igazi Alexandrosz
2. Rajongó uralkodók
3. Nagylelkű művészetpártoló
4. A pitbull és Andy Warhol

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban