Az utolsó hazakerült magyar települések Trianon után: Somoskő és Somoskőújfalu
2023. február 15. 09:50 Csernus Szilveszter
99 évvel ezelőtt, 1924. február 15-én került sor Magyarország utolsó máig érvényben lévő területi növekedésére – ekkor „tért haza” ugyanis a Népszövetség döntése értelmében két magyar falucska, Somoskő és Somoskőújfalu Nógrád vármegyében, amihez mesébe illő módon egy sikeres műtét vezetett el. Ugyanezen döntéssel sikerült négy év csehszlovák uralom után a macskakövet is Magyarország számára megmenteni.
A somoskői vár és a Petőfi-kunyhó (Fortepan / Gyöngyi)
Korábban
A „Palóc Olümposzon”
A trianoni békeszerződés 27. cikke részletezte Magyarország új határait. Annak ellenére, hogy a békeszerződést törvénybe foglalták, az elkövetkezendő években több népszavazásos határkiigazításra került sor, zömmel hazánk javára.
Ezek döntő többsége – tizenegy falu és Sopron környéke – az Ausztriának juttatott terület kárára történt 1923 márciusáig bezárólag.
A magyar diplomáciának sikerült egy erősebb hatalom ellen határkiigazítást kieszközölnie, mégpedig a győztes pozíciót elfoglaló fiatal köztársaság, Csehszlovákia ellenében.
A trianoni békeszerződés sok színmagyar településhez hasonlóan Somoskőt és Somoskőújfalut is Csehszlovákiához csatolta – ám a történet itt nem ért véget.
Tudni kell hozzá, hogy a tájat adó Karancs-hegység (szlovákul: Mučínska vrchovina) vulkanikus kőzetének köszönhetően meghatározó volt a környéken a szén- és a bazaltbányászat.
Már a 19. századtól sok befektetni vágyó budapesti vásárolt birtokot a Mikszáth által „Palóc Olümposz” névre keresztelt hegyen, köztük volt Prof. Dr. Krepuska Géza egyetemi tanár is.
A Szent Rókus Kórház fül-orr-gégész professzora 1905-ben vett magának egy 2107 holdas birtokot Somoskő és Somoskőújfalu határában, ahol kőzet- és ásványgyűjtő hobbiját gyakorolhatta.
A pesti kutatóorvos birtoka virágzott a rajta lévő bazaltbányával együtt, amikor egy szomorú napon arra ébredt, hogy birtoka már egy másik ország területéhez tartozik.
Bár a békeszerződés „kőbe véste”, hogy a győztes államok „új lakosai” vagyonukban nem szenvedhetnek kárt, a bányák államosítása mégis veszélyeztette a magyarok sorsát.
Krepuska nemcsak korabeli lokálpatriótaként érezte a saját bőrén is Trianont, de Nógrád vármegyéhez kötötték gyerekkori emlékei is.
Az érthetően elkeseredett kutatóorvos el is panaszolta bánatát a környezetében mindenkinek, kollégáknak, ápolóknak, sőt a pácienseknek is. Ekkor szólt bele a történetbe a véletlen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 érdekesség a bankrablások történelméből
- 10 tény a kerékpározás történetéből
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek tegnap
- A berlini fal leomlása: a kommunizmus bukása tegnap
- Fukusima árnyékában: A természet ereje és az emberi hiba közös hatása tegnap
- A nagy szökés igaz története tegnap
- Nabta Playa, az egyiptomi megalitikus emlékmű, mely régebbi, mint a Stonehenge tegnap
- Történelemformáló szenzáció: az egyiptomi piramisok alatt egy komplett várost találhattak a tudósok tegnap
- Loch szigete ritka középkori crannog - most feltátrják tegnap
- Hatalmas nekropoliszra bukkantak a Cerberus sír közelében tegnap
