Az Újvilág első cowboyai spanyolul beszéltek

Őslakos gyökerek

Míg a klasszikus westernfilm műfaj talán örökre fehér amerikaiakként betonozta be a cowboyokat a közvélemény általános képében, az első vaquerók őslakos mexikóiak voltak. „A misszionáriusok hozták magukkal az európai lovas hagyományt. Jól lovagoltak, karámba tudták terelni a marhákat” – mondta el Rangle. „Így hát elkezdték betanítani az itteni őslakosokat is.”

Rangel szerint a helyiek saját tapasztalataikra, például a bölényvadászatból merített tanulságokra is hagyatkoztak, így sajátos újvilági technikai repertoárt hoztak létre. A marhacsordák igazgatása mellett a vaquerók rendszerint feltűntek segédcsapatokként is Új-Spanyolország északi és nyugati terjeszkedése során.

A vaquero kultúra kialakulása

Ahogy az amerikai cowboyok, úgy a vaquerók többsége is fiatal, nőtlen férfi volt, akik bírták a kemény munkát, illetve akiknek nem jelentett gondot a hosszú utak megtétele. Ahogy egyre többen lettek, sajátos kultúrájuk kezdett kialakulni, amelynek számos eleme a mai napig fennmaradt. „Azok is, akik semmit sem tudnak a cowboyokról, felismerik a lasszót vagy a chapset” – mondta Rangle.

A cowboyok lábszárvédőjének magyar nyelvben is egyre elterjedtebb angol megnevezése egyébként szintén végső soron a vaqueróktól származik: az angol „chaps” a spanyol „chaparreras” rövidülése, amely a „chaparral” nevű, Északnyugat-Mexikótól az amerikai Oregon államig elterjedt jellegzetes bozótra utal – a vastag bőrből készült ruhadarab eredetileg ennek szúrásától védte ugyanis a lovasok lábát.

Ugyanez a helyzet a lasszóval: az angol anyanyelvű cowboyok a hurkolt kötélre utalva a 19. században egyszerűen átvették a spanyol „lazo” szót, amely mindennemű kötelet jelöl. A vaquerók által eredetileg bőrcsíkokból és lószőrből sodort, rendkívül erős kötél egyfajta megkülönböztető jelükké vált az új-spanyolországi gazdaságok többi kétkezi munkásával szemben.

Aki ugyanis meg tudta sodorni, illetve képes volt néhány gyors mozdulattal húzásra összeszoruló hurokká rendezni a kötelet, képessé vált nem csupán az elkóborolt haszonállatok befogására, de vadállatokéra is a kietlen pusztában való élelemszerzéshez. A kaliforniai spanyol missziók számára különösen fontos volt a marhák kézben tartása, mivel e sajátos településeken – amelyekből Kalifornia mai nagyvárosai létrejöttek – e nagytestű állatok jelentették a kevés biztos élelemforrás egyikét.

A lasszó emellett az amerikai szórakozás egy fontos elemévé is vált: a vaquerók eszelték ugyanis ki azt a számtalan lasszótrükköt, amelyekből később a mai rodeók alapjai is kialakultak.

1. Spanyol hagyományok
2. Őslakos gyökerek
3. Vaquerók és cowboyok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?