Az Újvilág eddigi legrégebbi kutyacsont-maradványára bukkantak Alaszkában

Korábbi kutatások igazolták, hogy a háziasított kutyák az emberrel együtt érkeztek Amerikába, csontmaradványaik DNS-ének vizsgálata az ember letelepedésének kronológiáját is segít felderíteni - írták a kutatók a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóirat szerdán megjelent számában.

A Buffalói Egyetem vezette kutatás egy Alaszka délkeleti részén talált csonttöredék mitokondriális DNS-ét elemezte. A kutatók először úgy gondolták, medvecsonttal van dolguk.

Amikor közelebbről megvizsgálták, kiderült, hogy egy kutya combcsontjának egy darabját találták meg. Az állat nagyjából 10 500 évvel ezelőtt élt a régióban, olyan amerikai kutyák genetikai örökségén osztozik, amelyek az európai fajták érkezése előtt éltek a kontinensen.

"Mivel a kutyák az ember elterjedésének modelljét mutatják, adataink nemcsak a kronológiát, hanem az ember és a kutya Amerikába érkezésének helyét is segítenek meghatározni" - mondta Charlotte Lindqvist, a Buffalói Egyetem és a Dél-dakotai Egyetem evolúcióbiológusa az AFP francia hírügynökségnek.

Eredményeik is alátámasztják, hogy az ember Szibéria felől vándorolt be Észak-Amerikába.

"Délkelet-Alaszka afféle jégmentes megállóhely lehetett. Most azt gondoljuk, hogy az Alaszkán át vezető korai emberi bevándorlás fontosabb lehetett, mint ahogy néhányan korábban vélték" - tette hozzá.

A csonttöredék szénizotópos vizsgálata megmutatta, hogy az ősi alaszkai kutya valószínűleg halon, fóka- és bálnahúson élt.

Lindqvist szerint a kutyák nem egyszerre érkeztek Észak-Amerikába: egyesek később, a thulékkal jöttek Kelet-Ázsiából, a szibériai huskyt a 19. századi aranyláz idején hozták be Alaszkába.

Régóta folyik vita arról, hogy az első emberek a jég visszahúzódásával kialakult földfolyosón, a Beringia-hídon léptek észak-amerikai földre, vagy a Csendes-óceán északi partja mentén évezredekkel korábban.

Lindqvist szerint eredményeik azt támasztják alá, hogy a kutyák az emberek első hullámával érkeztek a kontinensre.

"A jégtakaró parti széle legalább 17 ezer évvel ezelőtt kezdett olvadni, a folyosó nagyjából 13 évvel ezelőttig nem volt járható. A genetika bizonyítékok alapján a legvalószínűbb, hogy az első amerikaiak 16 ezer évvel ezelőtt érkeztek. Tanulmányunk alátámasztja, hogy a mi partvidéki kutyánk olyan ősök leszármazottja, amelyek részt vettek ebben az első bevándorlási hullámban" - magyarázta a biológus.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”