2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Az operaértő budapesti közönség hiányát orvosolandó rendezték meg az első Operabált

2021. március 2. 13:31 MTI

135 éve, 1886. március 2-án tartottak először Budapesten Operabált. 1911-ig a jótékony célú bált minden farsangkor megrendezték, az 1911-es esemény fővédnöke maga az uralkodó, I. Ferenc József volt.

Operabál
Operabáli képeslap

A bálozás szokása a 18. században kezdett elterjedni Európában, s a következő évszázadban már fontos társadalmi eseménnyé, a legnépszerűbb szórakozássá vált. Különösen a télbúcsúztató farsang idején voltak gyakoriak a bálok, amelyek vonzerejét a jelmezek és álarcok tovább növelték. A báli kultúra Pesten és Budán is elterjedt, a főúri kastélyok termeiben bécsi mintára rendeztek táncmulatságokat. A bécsi operaházban 1877-ben rendeztek először bált, a következő évtől már jelmezbálként.

Budapesten 1884. szeptember 27-én nyílt meg az Operaház. A 3,3 millió akkori forintból felépített intézmény működtetése azonban nagy nehézségekbe ütközött, mivel a magyar székesfővárosnak még nem volt igazi operaértő közönsége, a költséges színrevitelű előadásokon számos hely maradt üresen, az Országgyűlés pedig sokallta a dotációt. Az első vezetőváltások után intendánssá kinevezett Keglevich István gróf a dalszínház pénzhez juttatásának szándékával levelet intézett Tisza Kálmán belügyminiszterhez, akihez az állami színházak tartoztak, és azt kérte, hogy az Operaháznak valamely erre alkalmas helyiségében néhány estélyt vagy táncvigadalmat rendezhessen. Tisza méltányolta az intendánsnak a "finomabb ízlésű szórakozás lehetővé tételére" irányuló törekvését, s engedélyezte az operabál megszervezését.

1886. március 2-án nyitotta meg kapuit az első budapesti Operabál, amelynek megtartására az impozáns épület minden zegzugát igénybe vették. A nézőtér és a színpad fölé padozatot ácsoltak. A mellékhelyiségek, a lépcsőház, a földszinti és első emeleti előcsarnok szintúgy díszbe öltöztek és fényárban úsztak, akárcsak a nagyterem. Az oldaltermekben keleti növényeket helyeztek el, ott árulták a frissítőket és a cukrászsüteményeket. A komolyabb eledelre vágyók vörös szőnyegen vonulhattak át az Operaházzal szemben levő Ruscher-féle vendéglőbe. A vendégek számára ajánlották, de nem tették kötelezővé az álarc és jelmez viselését. Az első Operabál ünnepi programja Schumann Karneválja volt. A zenét a főváros legismertebb katonabandái és népi zenekarai szolgáltatták, a bál egyik csillaga az olasz származású Turolla Emma szoprán volt.

1911-ig a jótékony célú bált minden farsangkor megrendezték, az 1911-es esemény fővédnöke maga az uralkodó, I. Ferenc József volt. Az operaház nyomasztó adósságai azonban az ilyen rendezvények ellenére sem csökkentek, az 1912-es bál el is maradt, majd kitört az első világháború. 1934. február 1-jén megkísérelték a korábbi nemes hagyomány újraélesztését: vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó fővédnökségével és Lehár Ferenc dirigensi közreműködésével újból Operabált tartottak Budapesten, ám a lelkes kezdeményezésnek nem lett folytatása. A második világháború után a Magyar Állami Operaház számos rendezvénynek is otthont adott, de közadakozási céllal. A magyar opera anyagi helyzetének megsegítése céljából évtizedeken át nem báloztak.

Hatvankét évnyi szünet után, 1996. február 17-én rendeztek ismét Operabált Budapesten, sztárvendégnek Montserrat Caballé spanyol szopránénekesnőt hívták meg. A következő évek Operabáljain Ornella Muti és Sascha Hehn színészek, Jevgenyij Nyesztyerenko orosz basszista, Walter Berry és Heinz Zednik, a bécsi Staatsoper művészei, Catherine Deneuve, Katarina Witt, Gina Lollobrigida, Daryl Hannah, Richard Claydermann és José Cura emelték az esemény fényét. Az 1999. évi Operabál műsora Verdi Álarcosbálja köré szerveződött, egy eredeti maszkabál fogadta a közönséget. 2002-ben az olasz művészet kapott kiemelkedő helyet a zenei programban Katia Ricciarelli operadíva és Patrizio Buanne táncdalénekes fellépésével.

A budapesti Operabálon tradicionálisan ötven első bálozó ifjú pár mutatja be a nyitótáncot, a szórakoztatásról neves hazai és külföldi művészek, az ínyencségekről a vendéglátó szakma világhírű magyar mesterei helyben gondoskodnak. 2009 végén az Operabál a Magyar Állami Operaház tulajdonába került, a patinás intézmény 2010-ben már házigazdaként biztosított helyszínt a 15. alkalommal megrendezett rangos társasági eseménynek. 2011-ben a gazdasági válság miatt elmaradt bál helyett a rászorulók megsegítését célzó jótékonysági gálahangversenyt szerveztek. A 2012-es Operabálon befolyt adományok az Erkel Színház rekonstrukciójához járultak hozzá.

A Magyarország legnagyobb jótékonysági eseményének számító operabált 2014-ben megújulva, a dalszínház repertoárjához igazodó, tematikus koncepció szerint szervezték meg. Az Ezüst rózsa bált a 150 éve született Richard Strauss A rózsalovag című operája ihlette. 2015-ben Faust bál néven rendezték meg az összművészeti estélyt, amelynek másnapján hátrányos helyzetű gyerekek számára ún. morzsabált szerveztek. 2016-ban az angol drámaíró halálának 400. évfordulója alkalmából megtartott Shakespeare-bált estéllyé alakították, hogy még több helyet biztosítsanak az operaház színpadán először fellépő spanyol sztártenor, Plácido Domingo előadására kíváncsi közönségnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár