Az ókori diplomácia jelei: egyiptomi állatok feláldozása Kánaánban

Illusztráció

Rituális áldozat a bronzkorból

Egy fej nélküli szamár maradványaira bukkantak izraeli régészek egy bronzkori ház alatt, Tell esz-Száfi területén, az egykori Gát város romjai között. A körülbelül 5000 éves, nőstény szamár lábait összekötözték, fejét pedig levágták és gondosan a testével ellentétes irányba, a hasára helyezték.

A szamár mellett három másik, hasonló módon eltemetett szamarat is felfedeztek. Ezek az állatok nem voltak lefejezve, de mindegyikük koponyája kelet felé nézett, valószínűleg a napfelkelte irányába. A kutatók szerint ez is a rituálé részét képezte.

A fogzománcuk izotópos elemzése alapján a szamarak a Nílus völgyéből, vagyis Egyiptomból származtak. Ezt már korábban is kimutatták az elsőként megtalált állat esetében, de Elizabeth Arnold, a Grand Valley State University antropológusa sürgette a kutatókat, hogy további példányokat is keressenek. Az újabb leletek megerősítették a feltételezést: mind a négy állat egyiptomi eredetű volt.

Miért áldozták fel őket?

A kutatók nem tudják pontosan, miért kellett meghalniuk ezeknek a fiatal, munkára alkalmas nőstény szamaraknak a bronzkor idején (Kr. e. 2900–2550). Arnold szerint az áldozat a gazdagság, illetve a társadalmi státusz látványos kifejezése lehetett.

„Egy ilyen fontos állat feláldozása túlzó demonstráció lehetett, amellyel a tulajdonos a gazdagságát vagy presztízsét hangsúlyozta” – írta Arnold a Live Science-nek. Szerinte az egyiptomi származás hangsúlyozása ráadásul a kulcsfontosságú kereskedelmi kapcsolatokra is utalt.

Kánaán és Egyiptom kereskedelmi kapcsolatai

A feláldozni tervezett állatok kiválasztása nem lehetett véletlenszerű. Egyiptom az Óbirodalom idején, Kr. e. 2649 és 2150 között rendkívül erős hatalom volt. A vele való kapcsolat kiemelése presztízst jelentett, különösen egy kereskedővárosban, mint Gát.

A helyszínen talált többi állat – juhok, kecskék, és egy másik szamár – többsége helyi eredetű volt, kivéve egy kecskét, amely szintén Egyiptomból érkezett. Ez megerősíti, hogy a térségben élő közösség kereskedelmi kapcsolatban állt az Óbirodalommal.

Az áldozat értéke

A nőstény szamarak különösen értékesek voltak. Nemcsak teherhordóként szolgáltak, hanem utódaik révén is fontos szerepet töltöttek be a gazdaságban. Arnold szerint éppen ezért lehetett jelentős áldozat őket kiválasztani egy ilyen rituáléhoz.

„A legjobb korban lévő szamarakat áldozták fel, ráadásul mindegyik nőstény volt – ez szándékos választás lehetett, mivel ők további szamarakat adhattak volna a közösségnek” – tette hozzá.

Az új felfedezés nemcsak a kánaáni vallási szokásokról árul el többet, hanem az ókori nemzetközi kapcsolatok és a kereskedelem történetéhez is új adalékot nyújt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához