Az ipari forradalom csodaszere volt az embertelen körülmények közt kitermelt madárürülék
2021. szeptember 26. 17:10 Múlt-kor
Az emberiség a földművelésre való átállással hamar szembesült azzal a ténnyel, hogy a termőtalaj kapacitása véges – ha nem hagyják regenerálódni, vagy juttatják vissza egyéb módon a növénytermesztés által kimerített tápanyagokat, a termés nem lesz kielégítő, és fennáll az élelmiszerhiány veszélye. A megoldást a 19. században végül egy Dél-Amerikában, civilizációk sora által használt anyag rejtette.
Egy guanósziget 19. századi ábrázolása
Korábban
Növekvő igények
Míg a természetes ökoszisztémákban az állati ürülék, illetve az elpusztult állatok és növények lebomlása elegendő ahhoz, hogy a talajba visszajuttassa az ezen életformák által igénybe vett tápanyagokat, az emberi földművelés oly mértékben kimeríti a termőföldet, hogy annak pihentetésével (vetésforgó) vagy speciális trágyázással pótolható csak vissza tápanyagtartalma.
A földművelő emberek legkorábbi eszközei a komposztált szerves anyagok, illetve az ürülék voltak, azonban ezek sem mindig garantálták a termőföld száz százalékos regenerálódását.
Az ipari forradalom által generált népességnövekedés a 19. században minden korábbinál nagyobb mennyiségű élelmiszer termelését követelte meg Európában. A megoldást végül egy másik kontinensen civilizációk egész sora által használt anyagban találták meg.
Hajók egy guanószigetnél
A világ minden táján létrejövő civilizációk mindegyike előbb vagy utóbb szembesült a termőföld kimerülésének problémájával, így a Dél-Amerika nyugati partvidékén egymást követő társadalmak is. Ezen a vidéken leltek rá arra a „csodaszerre”, amelyet ma guanóként ismerünk (a kecsua „wanu” szó spanyol átírásából).
A térséget a 16. században felfedező és elfoglaló spanyolok azt tapasztalták, a száraz, sokszor sivatagos területeken nagy értéket képviselt a nagy mennyiségben felhalmozódott, magas foszfor-, nitrogén- és káliumtartalmú madárürülék, amelyet többnyire a tengerpart közelében található, különféle madárfajok fészekrakóhelyeként szolgáló szigetekről gyűjtöttek be.
A tengeri madarak fészekrakó helyein a dél-amerikai klímaviszonyok miatt halmozódott fel a guanó
Ekkoriban azonban az európaiak még nem mutattak érdeklődést az inkák által használt különleges trágya iránt, amelyet a spanyol gyarmati rendszer idején tovább használtak a helyi közösségek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
