Találkoztak és keveredtek az amerikai őslakosok és a polinézek Kr. u. 1200 körül
2020. július 9. 16:53 Múlt-kor
Az amerikai kontinens őslakosai és a polinéz szigetvilág lakói az óriási távolságok dacára keveredtek egymással mintegy 800 évvel ezelőtt, cáfolhatatlan bizonyítékot hagyva a mai populációk DNS-ében, írja egy nemrég megjelent tanulmány.
Korábban
Kérdéses helyszín
Az továbbra is kérdés, hogy a mai Kolumbia vagy Ecuador területéről hajóztak több ezer kilométert az ott élők, és telepedtek le a Csendes-óceán szigeteinek lakosai közt, vagy utóbbiak jutottak-e el Dél-Amerikába és vissza, majd nemzettek kevert utódokat.
Annyi azonban a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint bizonyos, hogy mindez évszázadokkal azelőtt történt, hogy európaiak érkeztek volna akármelyik területre, továbbá, hogy a mai Francia Polinézia területén élők körében kimutatható az Újvilágból származó DNS.
„Ezek az eredmények teljesen megváltoztatják a fajunk nagy kontinentális terjeszkedésének egyik legkevésbé ismert fejezetéről alkotott képünket” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Andreas Moreno-Estrada, a Mexikói Nemzeti Genomlaboratórium fő biodiverzitás-kutatója.
A régészek és történészek körében évtizedek óta viták tárgya, hogy Óceánia lakói és Amerika őslakosai találkoztak-e az európai középkor idején, és ha igen, milyen kapcsolat alakulhatott ki köztük.
1947-ben Thor Heyerdahl norvég felfedező-író odáig ment, hogy megépített egy primitív tutajt – amelyet az inkák egyik istenségéről Kon-Tikinek nevezett el –, majd 101 nap alatt csaknem 7000 kilométert megtéve eljutott Peruból a Francia Polinéziához tartozó Tuamotu-szigetekre. Mint most kiderült, éppen ez a szigetcsoport az egyike azoknak, ahol az Újvilágból származó DNS-nyomok felbukkantak a lakosság körében.
Heyerdahlnak meggyőződése volt, hogy a mindentől távoli szigeteket a mai Peru területéről származó emberek népesítették be, kísérletével azt akarta bemutatni, hogy ez lehetséges volt az ott élők számára elérhető technológiával. A mostani tanulmány alapján azonban a szakértők szerint csupán félig lehetett igaza.
„Valószínűbb, hogy a polinézek érték el Amerikát, tekintve hajózási technológiájukat és bizonyított képességüket arra, hogy átkeljenek több ezer mérföldnyi nyílt óceánon” – mondta a tanulmány másik vezető szerzője, Alexander Ioannidis, a Stanford Egyetem posztdoktori kutatója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.