Az emberi fajt az állatvilágtól különállónak tartotta Darwin elméletének ihletője
2019. november 14. 12:32 MTI
222 éve, 1797. november 14-én született Charles Lyell angol geológus, a darwini evolúcióelmélet ihletője, az uniformitarianizmus népszerűsítője. Saját terepi megfigyelései mellett az európai kontinensen dolgozó geológusok munkájára is jócskán támaszkodott, ezért a tárgykör olyan széles és átfogó leírását adta, mint addig senki. Darwin volt az elsők egyike, aki Lyell jelentőségét felismerte.
Korábban
Jómódú családból származott, előkelő iskolákba járt, az oxfordi egyetemen tanult, leginkább a matematika és a geológia érdekelte. A nyarakat utazással és geológiai vizsgálatokkal töltötte. 1817-ben közzétette utazásai során írt jegyzeteit, melyekben mélyreható geológiai és kulturális megfigyeléseit gyűjtötte össze.
1819-ben diplomával a kezében Londonba utazott, ahol apja kívánságára jogi tanulmányokba kezdett. A megerőltető, folyamatos tanulás során derült fény szemproblémájára és Lyell a szabadban végzett geológiai munkával igyekezett fáradt szemeinek enyhülést szerezni.
1825-ben ügyvéddé avatták, de élete során több időt töltött geológiai kutatásokkal, mint ügyvédi praktizálással.
Egy olyan könyv megvalósításán törte a fejét, amelyben bebizonyítja, hogy létezik a természetből fakadó, nem természetfeletti magyarázat a geológiai jelenségekre. James Hutton skót geológus írásainak nyomán az a meggyőződése alakult ki, hogy a Föld arculatát nem viharos erejű események alakították.
A hegyeket az erózió koptatja, az üledék lerakódik a tenger fenekére, melyek földrengések, vulkánok nyomán, a felszínre kerülnek.
Elméletének bizonyítására 1828-ban geológiai expedícióra indult, bejárta Franciaországot, Itáliát. Ellátogatott Szicíliába és különösen az Etna környékén látott vulkános és földrengéses terület győzte meg arról, hogy a Föld felszínét lassú geológiai folyamatok formálták rendkívül hosszú idő alatt olyanná, amilyennek ő maga is láthatta.
1829-ben visszatért Londonba, azonnal munkához látott és megalkotta korszakos jelentőségű művét A geológia alapelvei címmel, amelynek első kötete 1830-ban látott napvilágot, majd további két kötetet publikált egymás után 1831-ben és 1833-ban.
Könyve az uniformitarianizmus (egyneműség tana) gondolatát népszerűsíti, amely szerint mindvégig ugyanazok a folyamatok alakítják a Föld felszínét, - elsöprő erejű, természeti jelenségek feltételezésére nincs szükség.
Kép forrása: picryl.com
Ha, mint hitte, a Föld több százmillió éves, akkor bőven volt idő a nagy léptékű változásokra, nemcsak a geológiában, hanem az élőlények világában is.
Saját terepi megfigyelései mellett az európai kontinensen dolgozó geológusok munkájára is jócskán támaszkodott, ezért a tárgykör olyan széles és átfogó leírását adta, mint addig senki. Darwin volt az elsők egyike, aki Lyell jelentőségét felismerte és A fajok eredetében több helyen felhasználta eredményeit.
Lyell ennek ellenére nem osztotta Darwin evolúciós elméletét, de hatása alól sem vonhatta ki magát. Lyell feltevése szerint minden faj egyetlen pártól származhatott, és a fajok egymás után keletkezhettek, ahol megfelelőek voltak a feltételek.
A Földön valaha élt fajok közül többnek a kihalását a más fajokkal a táplálékért folytatott harc okozhatta. Az emberi fajt egyedinek, az állatvilágtól különbözőnek tartotta.
Lyelle életének fő műve összesen 12 kiadást ért meg. Életművének elismerésekén 1848-ban lovagi, majd 1864-ben baroneti (egyfajta öröklődő lovagi) címet kapott. 1875. február 22-én halt meg. A Westminster Apátságban helyezték örök nyugalomra. A Marson a Victoria-kráter falán található egyik közeg réteg sort Lyellről nevezték el.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Németország
- Nem volt túl sikeres a fedezék mögül használható, görbített csövű német fegyver
- Több válságot kívánt egyszerre megoldani a magyar kormány a „svábok” kitelepítésével
- Nem engedte meg Adenauer, hogy 1933-ban horogkeresztekkel díszítsék ki Kölnt
- Számos elmélet született Rudolf Hess rejtélyes utazásáról és még rejtélyesebb haláláról
- A mesevilágban élő őrült király, aki éjjel járta birtokait, nappal pedig aludt
- Hallásának folyamatos romlása mellett alkotta legnagyobb műveit Beethoven
- Kapkodva indította meg Hitler utolsó ellentámadását az Ardennekben
- A géniusz kétes diadala: Leni Riefenstahl szépséges-szörnyűséges élete
- Megtalálták egy több mint 170 éve elsüllyedt német gőzhajó roncsát
- Magyar antropológusok vizsgálják egy Kazahsztánban előkerült hunkori harcos maradványait 11:19
- Már iskolásként védelmi pénzt szedett társaitól Lucky Luciano 10:20
- A britek nem tudtak mit kezdeni saját elítéltjeikkel, így megalapították Ausztráliát 08:44
- Ki lehetett a valódi személy Robin Hood legendás csuklyája alatt? tegnap
- A második világháború borzalmai elől menekült a halálba Virginia Woolf tegnap
- A korai iszlám egyik legősibb mecsetére bukkantak Izraelben tegnap
- Jobban hangsúlyozza ezentúl a női művészeket a madridi Prado galéria tegnap
- Immár virtuálisan is látogatható a kecskeméti Cifrapalota Sisi-tárlata tegnap