Miért „léteznek” a világ minden táján sárkányok?
2019. szeptember 24. 20:25 Múlt-kor
Az ősi Kínától a mezoamerikai régióig mindenhol előfordulnak a kultúrában a sárkányok, mind mítoszokban és legendákban, mind ábrázolásokon. Habár élő sárkányt soha senki nem látott – mivel nem léteznek –, az embereknek szinte mindenhol van valamilyen elképzelésük arról, hogyan is kellene kinézniük. A rendszerint a múlt történeteinek homályába vesző lényekkel olyan gyakran találkozni a mindennapokban, hogy akár létezhetnének is – minden bizonnyal gyakrabban találkozni velük különféle formákban, mint a rájuk hasonlító valódi állatokkal.
Korábban
A világ minden táján
Napjainkban természetesen fontos szerepet játszik a filmipar, amelynek termékeiben szintén rendszeresen visszatérő elemek a tűzokádó óriáshüllők. A mozgóképek előtti korokban a szájról szájra továbbadott történetek, illetve ezek papírra vagy egyéb anyagra írott változataihoz mellékelt egy-egy illusztráció elegendő volt a sárkányok legendájának életben tartásához.
Itt merül fel a kérdés, melyre a mitológia kutatói oly régóta keresik a választ: a nyelv, a kultúra, a földrajzi és éghajlati környezet megannyi variációja ellenére őseink a világ szinte minden táján megalkották a sárkány képét. Azt hihetné az ember, hogy a szárnyas hüllő csendben követte mindenhová az embert, és vele együtt alkalmazkodott az új viszonyokhoz.
A sárkányok földje
A legrégebbi egybefüggő sárkányhagyományok egyértelműen Ázsiában keresendők. Kínában már 5000 évvel ezelőtt is bizonyosan beszéltek és írtak sárkányokról az emberek. Az itteni ábrázolásvilágban a sárkányok a birodalom hatalmát és a jó szerencsét jelképezik.
A kínai sárkányok általában az emberektől távoli vizek lakói, és annak ellenére, hogy nincsenek szárnyaik, tudnak repülni. A hagyomány szerint a csapadékot is a sárkányok hozzák, így a mezőgazdaságban is pozitív szerepet töltenek be. A 12 éves periódusokra osztott kínai asztrológiai naptárban a sárkányéveket tartják a legkedvezőbbnek.
A sárkány alakja emellett népszerű Kínában a különféle ünnepségeken látható többszemélyes bábjelmezek témájaként, illetve hajók díszítéseként az ünnepi vízi versenyeken, ahogy a hagyományos épületek egyik ornamentális elemeként és számtalan más formában is – Kínában a sárkány ugyanolyan mindennapos szimbólum, mint évezredekkel ezelőtt volt.
Más ázsiai országok sárkányábrázolásai – például Japánban vagy Vietnámban – sokat köszönhetnek a történelem során átvett kínai motívumoknak. Még ha ezek a földrajzilag közeli előfordulások ilyen könnyen meg is magyarázhatók – akár a szomszédos országok által széles körben átvett kínai írásjelek vagy a zen buddhizmus – a távolabb megjelenő sárkányokra ez már nem igaz.
A klasszikus európai sárkánylegendákon kívül ezek a képzeletbeli lények előfordulnak több formában az amerikai kontinens őslakosainak körében is, mind az észak-amerikai indiánok, mind a délebbre élő maja és azték civilizációk körében (utóbbi esetre a legismertebb példa a tollas kígyóisten, Quetzalcoatl).
Ázsia más részein, így Indiában és másutt is előfordulnak sárkányok – egy még a himalájai királyság Bhután zászlaján is szerepel. Ha lazábban értelmezzük a „sárkány” fogalmát, akár még a sarkvidéki inuitok mitológiájában is megtalálhatjuk. Honnan jöhetett tehát az eredeti gondolat?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.