Az első világháború katonáit tizedelő baktérium már az ókori Rómában is jelen volt

A mocsokban terjed

2010 októberében Davide Tanasi, a Dél-Floridai Egyetem régésze Olaszország partjaitól nem messze fogakat húzott. Páciensei szicíliaiak voltak, mintegy 34-en, akik már jó 1500 éve halottak voltak. E keresztény rómaiakat a siracusai Szent Luca-katakombákban helyezték örök nyugalomra – e valóságos földalatti város mérete nagyjából a washingtoni Fehér Ház alapterületének felel meg, és mintegy 8000 „lakója” van.

A holttestek mára már nem éppen hófehér fogai közt rejtőzött egy különleges baktérium: a Bartonella quintana, az úgynevezett „lövészárokláz” nevű betegség okozója, amely vélhetően tetvek közreműködésével került a rómaiak szájába.

E baktérium – melynek neve a visszatérő ötnapos lázas periódusokra utal, amelyeket kivált – valószínűleg közrejátszott némely páciens halálában is. A Tanasi által vizsgált egyének csupán néhány főt tettek ki abból a rengeteg történelmi példából, amelyről a szakember egy új tanulmányban írt, amely a PLOS One című tudományos folyóiratban jelent meg, és amelyben a betegség történetét igyekezett végigkövetni szerte Európában.

A kór köznapi neve az első világháborúból származik, amelynek csataterein meglehetősen gyakori volt az előfordulása. A lövészárkokban a tetvek és a patkányok jól érezték magukat az embertömeg közepette, a katonák körében pedig állandóak voltak a fertőzések. A (jó esetben csak) bokáig álló mocsok sem javított a higiéniamentes környezeten, a fürdés gondolata pedig lázálomnak is beillett.

A betegség kisebb mértékben visszatért a második világháború harcmezőin is, a szicíliai katakombák halottai azonban mintegy 15 évszázaddal megelőzik mindkettőt. „Az első világháború tökéletes viszonyokat biztosított a lövészárokláz jókora járványához” – mondta el Tanasi.

A régész és csapata 13 különböző helyszínt – civil és katonai temetőket egyaránt – vizsgált át, mintegy 5000 évet felölelve, hogy a lövészárokláz európai előfordulását vizsgálják különböző populációk körében a mai Franciaország, Olaszország, Litvánia, Ukrajna és Oroszország területén. Azt is vizsgálták továbbá, hogy az évezredek során maga a baktérium hogyan változhatott.

A kutatók az előfordulásban nem fedeztek fel különbséget a civil és katonai populációk között, annak ellenére, hogy a köznyelv a háborúval kapcsolja össze a betegséget. Tanasi szerint az, hogy az említett 34 szicíliai lakosnak a fogaiban jelen volt a baktérium, azt mutatja, hogy életkörülményeik meglehetősen nyomorúságosak voltak.

1. A mocsokban terjed
2. Fontos a tisztaság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
• A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
• Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György