2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Az első világháború katonáit tizedelő baktérium már az ókori Rómában is jelen volt

2020. december 5. 11:49 Múlt-kor

Fontos a tisztaság

Amikor egy tetű elkezdi egy, a baktériummal fertőzött gazdatest vérét szívni, a mikroba tovább szaporodik az élősködő bélrendszerében. Ha a tetű új gazdatestre vándorol, székletével az áldozat bőrébe juttatja a kórokozót. Ezután a baktérium könnyűszerrel mozog a fertőzött vérrendszerében – így került például a vizsgált rómaiak fogazatába is.

A lövészároklázat csak a mikrobaelmélet térnyerését követően, a 19. század végén azonosították hivatalosan is. – mondta el Carol Byerly, az amerikai hadsereg egészségügyi történetének szakértője. A névadó láz mellett a fejfájás, a hasban és sípcsontban érzett fájdalom, valamint a szédülés is a jellemző tünetek közé tartozik.

„A lövészárokláz korábban is létezett, jelen volt a környezetben, de csak egy volt a rengetegféle lázas megbetegedés közül, amelyet az emberek nem tudtak igazán azonosítani” – mondta el Byerly. „Nem akarta senki elkapni, de nem is rettegtek tőle.”

A csaknem 800 amerikai katona közül, akik az első világháború folyamán igazoltan elkapták a fertőzést, ketten haltak bele a hozzáférhető adatok alapján. Jóval nagyobb gondot jelentettek a vezetés számára a lövészárkokban terjengő egyéb betegségek, mint például a tífusz, a dizentéria, vagy az 1918-ban kitört spanyolnátha.

A lövészárokláz pedig aligha tűnt el: legutóbb idén júliusban, a coloradói Denver városában ütötte fel fejét. Nem csak ez az egy történelmi baktérium kering ma is a levegőben: az állam egy másik részén idén találtak egy mókust, amelynél a vizsgálat kimutatta a bubópestis jelenlétét.

Miután a mocsok és a lövészárokláz közti kapcsolat egyértelművé vált, a világ hadseregei nagyobb hangsúlyt fektettek a higiéniára. Az amerikai haderőnél rendszeres tetűirtásokat írtak elő, ami valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy csapataik körében lényegesen alatta maradt az esetszám az európai haderőkénél, amelyekben a fertőzöttek száma elérte a félmilliót is.

A szicíliai katakombákat és a nyugat-európai senki földjét összekötő tanulság nagyon egyszerű: a tisztaság létfontosságú. „Kétmillió embert elhelyezel lövészárkokban, aztán nem engeded nekik a tisztálkodást. Így kezdődnek a járványok” – mondta Byerly.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Ausztrál katonák egy lövészárokban a törökországi Gallipolinál, különleges periszkópos puskával, 1915. (kép forrása: Wikimedia Commons)Szerb csapatok tetűmentesítése egy hosszabb frontszolgálat után, 1916. (kép forrása: Wikimedia Commons)A Szent Luca-katakombák Siracusa városa alatt
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár