„Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
2018. május 3. 19:35 Múlt-kor
Korábban
Találkozó vagy fosztogatás?
VIII. Kelemen terve nem került soha megvalósításra, és lehet, hogy Dzsigalazádé nem is tudott róla egyáltalán. A jelek szerint nem ő, hanem Szicílián maradt öccse, Carlo terjesztette elő, két jezsuita unokatestvérével együtt, hogy saját magukat fontosabbá tegyék, és ezáltal a család társadalmi előnyhöz jusson. A tervvel kapcsolatosan ugyanis Carlo grófi címet kapott, valamint bevették a Kardos Szent Jakab-rendbe, amelynek kalózkodó apja is tagja volt.
A Lello által említett másik lehetőség semmivel sem volt kevésbé valószínű. Dzsigalazádé anyjának az Oszmán Birodalomba hozatala többször is felmerült, méghozzá egy konkrét okból kifolyólag: ahogyan a diplomaták jelentéseiből kiderül, a kortársak jól tudták, hogy az asszony muszlimnak született az Oszmán Birodalom területén. Későbbi férje úgy rabolta el egy oszmán város elleni portya alkalmával, és a nő végül felvette a kereszténységet. Az iszlám törvények azt követelték, hogy visszatérhessen a muszlim földre, és megadasson neki az esély újra megerősíteni iszlám hitét, vagy elfogadni a büntetést a hit elhagyásáért.
Egy arra vonatkozó követelés, hogy Dzsigalazádé anyját telepítsék le a szultán fennhatósága alatt álló területen, szerepel egy utasításban, amelyet III. Mehmed szultán (uralkodott 1595-tól 1603-ig) küldött Carlónak 1598 novemberében, tehát azután, hogy a kapudán pasa visszatért Isztambulba. Az oszmán elit köreiben még Carlo feltétlen ragaszkodása a keresztény hithez is kétséges volt. III. Mehmed utasítása ugyanis (amelyet Dzsigalazádé kérvényezett) az ifjabb Cicala-fivért egyben kinevezte Náxosz szigetének uralkodójává (a sziget ekkor török vazallusállam volt, melyet Velencétől hódítottak el).
Habár Carlo sosem foglalta el a neki felajánlott széket (mivel sikertelenül kísérelte meg újratárgyalni kinevezésének feltételeit), maga a felajánlás ténye erősen kétségbe vonja a „civilizációk harca” toposzt, amellyel a keresztény Európa és az Oszmán Birodalom harcát jellemezni szokás. Elvégre Carlo szicíliai lakosként a spanyol korona alattvalója volt, amely a 16. században a Földközi-tengeren a szultán legfőbb riválisa volt. Ez a tény nem sok jóval kecsegtető választássá tette volna személyét egy ilyen stratégiailag fontos régióban, azonban mégis felajánlották neki a pozíciót. Az pedig, hogy Carlo Cicala komolyan elgondolkodott azon, hogy elfogadja a kinevezést, még inkább megkérdőjelezi az Európában ekkoriban nagy erőkkel terjesztett oszmánellenes retorika hatékonyságát.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8d4119b34f1e66a8ee64cee1036bddee.jpg)
A renegát báty valójában korántsem adott okot Carlónak a szégyenkezésre. A kapudán pasa értékes tőkeként szolgált a társadalmi előbbre jutáshoz – mint szövetséges és támogató –, valamint a presztízs forrása is volt. A velencei források kivétel nélkül arról írnak, hogy az oszmán kormányzati pozícióért való folyamodás ötlete Carlótól származott, nem pedig bátyjától. Birodalomközi vágyálmainak megvalósítása érdekében az öcs már 1593-ban Isztambulba utazott, de üres kézzel volt kénytelen hazatérni, mert bátyja, ahogy Zane pátriárka írta, nem támogatta. Talán a két testvér ekkor találta ki a szicíliai látogatás tervét.
Amikor a szicíliai hatóságok megtagadták erre az engedélyt 1594-ben, Dzsigalazádé kifosztotta Reggiót. Négy évvel későbbi látogatása során a szigetet irányító alkirály már beleegyezett a találkozóba. Dzsigalazádé anyját és más rokonait kivitték a tengerre, ahol a kapudán pasa hajójának fedélzetén találkozhattak. Habár mindenképpen különleges alkalom volt, csupán egy volt a sok közül, amikor Scipione Cicala áttérése után még találkozott családjával.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![II. Népesség, település, életmód / 7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/798.jpg)
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap