Az elfeledett szövetséges: Kína a 2. világháborúban

Japán négy év alatt sem tudta meghódítani Kínát, ezért a Csendes-óceánra is kiterjesztette a háborút. 1941. december 7-e reggelén japán repülőgépek váratlan támadást intéztek a hawaii-i Pearl Harborban állomásozó amerikai flotta ellen. Ugyanekkor a japán légierő délkelet-ázsiai célpontokat is bombázni kezdett. Ezt a napot azóta a becstelenség napjakét tartják számon.

Az Egyesült Államok és a Brit Birodalom még ugyanezen a napon belépett a háborúba a csendes-óceáni hadszíntéren, így Kínának hosszú idő után végre nem egyedül kellett harcolnia. A második világháború ebben a térségben tartott a legtovább: a nyolc éven át zajló küzdelem több mint 14 millió áldozatot szedett.

De miért támadt egyáltalán Japán ilyen kegyetlenül Kínára?

Hitler és a nácik Európában akartak terjeszkedni a második világháború előtt, a japánok ugyanekkor Kína szárazföldi területein. Ők gazdaságuk fellendítése érdekében és népességük növekedése miatt kívántak új piacokat, új erőforrásokat szerezni. Japán ennek az új terjeszkedési tervnek a jegyében támadta meg 1931-ben Mandzsúriát – ez azonban nem volt elég. A fokozódó nagyhatalmi törekvések végül széles körű invázióhoz vezettek.

Észak-Kína hat évig tartó japán megszállása idején gyakoriak voltak a csatározások. A feszültség végül egy pekingi incidensben csúcsosodott ki. Akkoriban a régi Wanping-erődnél álló, 1189-ben épült Marco Polo híd volt az egyetlen, Pekingbe vezető kapu. Már a nagy utazó, Marco Polo is remekműként méltatta a hidat. A kínaiaknak manapság valami egészen mást jelképez: a pusztítást. 1937. július 7-én ugyanis ezen a helyen tört ki a háború.

Az egykori történelmi nagyváros Nanking sem úszta meg a háborút, ide 1937. december 13-án törtek be a japánok. Nanking elfoglalását a japánok jelkép értékű győzelemnek tekintették a kínaiak felett. Néhány óra sem kellett, hogy megszállják a várost, és a következő hat hét során korábban szinte példátlan kegyetlenségeket követtek el. A történészek még vitatják a pontos számot, de mintegy 20-40 ezer nőt erőszakolhattak meg. Hivatalos kínai statisztikák szerint 300 ezer katona és civil halt meg. Egyesek viszont még ma is tagadják, hogy megtörtént ez a mészárlás. A túlélők tanúvallomásai fontos információkkal szolgálnak ennek a hat hétnek az eseményeiről.

A nankingi mészárlást egyedül a biztonsági zónába lehetett túlélni, ami nagyjából három Margitsziget méretű zónát jelentett több mint 20 menekülttáborral, melyekben egyenként öt-hatszáz ember élt szűkös körülmények között. A védőzónát egy nemzetközi bizottság létesítette Nanking központjában – a német üzletember John Rabe vezetésével –, hogy megóvja a kínaiakat a megszálló japán hadseregtől. Akinek szerencséje volt, az itt talált menedéket – vagy még időben elmenekült a városból.

Sok gaztettet követtek el Nankingban, és az erőszakos múlt máig is kísérti a város történetét. A 28 ezer négyzetméteres emlékcsarnokot 1985-ben 10 ezer halott tömegsírja fölé építették. A nankingi mészárlás, vagy ahogy másképp nevezik: „Nanking meggyalázása” azonban csak egyike volt a háború alatt elkövetett temérdek atrocitásnak.

Az elfeledett szövetséges: Kína a 2. világháborúban című Spektrumon futó dokumentumfilm tehát betekintést enged Kína és Japán véres harcaiba és annak hosszabb távú következményeibe. Mára kevés túlélője maradt a háborúnak, ám azok, akik még életben vannak, brutális harcokról, új szövetségekről számolnak be, és elmesélik, hogyan formálja Kínát máig ez a háború.

2018. május 13. 22:00 Spektrum - Az elfeledett szövetséges: Kína a 2. világháborúban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban