Az egész világot lenyűgözte erotikus táncaival a „Bronz Vénusz”, Josephine Baker
2021. június 8. 13:43 Balázs-Piri Krisztina
Korábban
Eszem a zúzádat!
A két világháború között vagyunk: a túlélés feletti örömmámorban ledől sok ósdi tabu. A nők kibújnak a fűzőből, levágatják a hajukat, bubifrizurát hordanak, sőt szexuális igényeikről is kezdenek nyíltabban beszélni. Az első világháború idején kiderült, hogy képesek helyt állni a férfiak helyett a gyárakban, így az egyenjogúság szelleme kiszabadul a palackból, a világ sohasem lesz már olyan, mint azelőtt.
Hódít az Újvilágból érkező dzsessz és sok-sok merész és féktelen tánc, mindenekelőtt a charleston, amely már a század elején megjelent az USA déli államaiban, de világméretű őrületté az 1920-as években vált. Az új kor hangulatát kitűnően illusztrálják Josephine Baker 1928-as budapesti vendégszereplésének kulisszatitkai.
A magyar főváros a háború után igazi metropolisszá vált: a kávéházakban élénk nagyvilági élet folyt, a mai Madách Színház helyén álló Royal Orfeum műsora állandó izgalomban tartotta a nézőket. Az amerikai énekes-táncosnő érkezésének híre különösképpen felkavarta a kedélyeket, mivel magyar néző akkoriban nem túl gyakran találkozhatott színes bőrű előadóval, különösen olyan valakivel, aki ennyire gátlások nélkül vállalta volna „egzotikus” külsejét.
A sztárt ráadásul megelőzte a híre: Bécsben az érsek „engesztelő misét” rendelt el a fellépésekor, Budapesten pedig feltételhez kötötték szereplését. A premier előtt a belügy, a honvédelem, a rendőrség (férfi) képviselői előtt kellett bemutatnia a műsorát, akik – hogy, hogy nem – végül is „a legteljesebb meztelenség” dacára engedélyezték a fellépést. Zerkovitz Béla, az Orfeum akkori igazgatója, számos nagy sláger szerzője külön nyilatkozatban erősítette meg: „A bizottság Josephine Baker mutatványában semmi kifogásolni valót nem talált… A művésznő öltözéke még a bécsi jelmezénél is szolidabb”. Sőt a zeneszerzőt Baker olyannyira megihlette, hogy több, köztük egy meglehetősen pajzán szövegű dalt is írt hozzá. A refrénből idézünk: „Gyere, Josephine, eszem a zúzádat… majszolom a szádat…”

De nemcsak Zerkovitzot, Kosztolányi Dezsőt is foglalkoztatta a sztár szereplése. A Pesti Hírlapba írt glosszájából nem lehet nem kiolvasni, hogy a „mulatságos, bájos szerecsen kisasszony” bizony őt sem hagyta hidegen. „Félbarna. Forrón. Habbal? Duplahabbal.” Az író tézise szerint a gyarmatosító fehérek a Baker személye iránti rajongásban róják le bűntudatukat. A két budapesti fellépésre külföldről is tódultak a vendégek. Az előadásokat – biztos, ami biztos – a fél államrendőrség is figyelemmel kísérte.
A sztár francia szöveggel műsorán tartotta a magyar zeneszerző slágerét, és évek múlva levelet írt „Mon chéri Zerkovitz!” megszólítással, amelyben megköszönte a világsikert. Ma már talán kevesen tudják, hogy Márkus Alfréd, a Meseautó és számtalan nagy sikerű operett szerzője is Bakerhez írta Az én babám egy fekete nő című, mind a mai napig népszerű slágerét.
A magyar közönséget hosszú ideig foglalkoztatta Baker fellépése. Még olyan elképesztő pletyka is született, miszerint Abatino párbajra hívta ki az egyik arisztokrata aranyifjút, aki túl közelről akarta megcsodálni a világsztár bájait. Az összecsapás állítólag az egyik budai temetőben zajlott volna le, szerencsére az egyik sírkő mögött rejtőzködő Josephine a döntő pillanatban a felek közé vetette magát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59