Az autóknál a jövő technikája érdekelte jobban „Rakétás Fritzet”, az Opel-család különcét
2021. április 8. 07:32 Múlt-kor
Korábban
Nem csak az autóké a világ
Ugyan az Opel név kötelez, a háromfős társulás céljai között nem elsősorban a föld, hanem az ég meghódítása szerepelt. Az 1920-as évek repülős forradalmának sikereiből – különös tekintettel Charles Lindbergh 1927-es New York-Párizs utazására – ők maguk sem szerettek volna kimaradni.
Az 1928-as évben elsőként Alexander Lippisch gépét, a „Lippisch Entét” (az Ente jelentése: kacsa) vásárolták meg, és ez év június 11-én felemelkedett az első rakétameghajtású repülő. A nem túl jó kialakítású, kenuszerű repülőgéptörzs persze hosszú távon nem felelt meg modellnek, a második repülés során a szárny is sérült, így a kényszerleszállás után új kísérleti „alanyt” kellett keresniük.
Erre alkalmasnak bizonyult a Julius Hatrytól megszerzett „Kakadu”, amely már egy jóval nagyobb és felszereltebb repülőgép volt. Az első út 1929. szeptember 30-án zajlott le, méghozzá sikeresen. Frankfurt am Main felett tette meg a távot a gép, így egy lépéssel újra közelebb kerülhettek az áhított célhoz: a levegő meghódításához.
Gyors kezdet – gyors befejezés
A próbálkozások ezen a ponton váratlanul megszakadtak. Erre az egyik kézenfekvő ok, hogy Fritz von Opel édesapja, Wilhelm, 1929-ben eladta a vállalati jogokat a General Motorsnak. Ezután minden tevékenység alapvetően egy üzletágra, a gépkocsigyártásra összpontosult. Ennek a döntésnek a pontos mozgatórugói homályosak, de a német politikai színtér változása ebben aktívan közrejátszhatott.
Életének hátralevő közel 40 évében Fritz már csak névlegesen volt része a nagy „Opel-családnak”, azonban a befektetésekből kapott éves járandóságnak köszönhetően rendkívül jómódúan élt Svájcban, ahol állampolgárságot szerzett és családot alapított – fia, Rikky von Opel Formula–1-es versenyző lett –, és nyugalomban élhette életét egészen 1971-es haláláig.
Az „Opel-korszak” ugyan rendkívül rövidre sikerült a rakétameghajtás történetében, azonban Fritz von Opel nélkül talán más irányt vett volna az űrkutatás, valamint bizonyos hadi technológiák fejlődése. Vagy akár a teljes 20. század.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap
- Idén Jon Fosse adta át a színházi világnap nemzetközi üzenetét tegnap