Az autóknál a jövő technikája érdekelte jobban „Rakétás Fritzet”, az Opel-család különcét

„Rakétás Fritz”

Fritz von Opel egy olyan családba született, ahol kódolva volt az affinitás az újra, az addig ismeretlen meghódítására. A rakéták iránti érdeklődése egy viszonylag rövid periódusban – az 1920-as évek végén – bontakozott ki, ezalatt az idő alatt viszont olyan kísérleteket végzett, amelyek a 20. századi aviatika és űrkutatás területén megkerülhetetlen tényezőkké váltak.

Max Valierrel és Friedrich Sanderrel együtt kiváló csapatot alkottak: előbbi fizikai tanulmányai révén a tudományos hátteret képviselte, míg utóbbi pirotechnikus mérnökként a gyakorlati tudnivalókban jelentett óriási segítséget Fritz számára.

Az Opel család biztos anyagi bázisa nélkül persze ezeket a projekteket nem lehetett volna megvalósítani, noha Fritz von Opel szerepe közel sem merült ki „mecénás” mivoltában.

Elsőként a rakétameghajtás ötletét az autógyártás területén alkalmazták, hiszen neki személyesen az egyik elsődleges feladat az eladások növelése volt, amit – többek között – az autóversenyeken való sikeres szereplésektől (és az ezzel járó felhajtástól) remélhettek.

Az első RAK (rakétameghajtású) modellt 1928. március 15-én tárták a világ elé, és a 75 km/h-s sebesség egyértelműen sikerként volt elkönyvelhető a tervezői csapat számára. További változtatásokat követően (többek között az sem volt mindegy, hány szilárd tüzelésű rakéta hajtja a gépeket) előálltak a RAK2 és a RAK3 modellekkel is, előbbi a 230 km/h-s, utóbbi pedig – a világrekordon tovább javítva – 254 km/h-s sebességet érte el. Nem véletlen, hogy ekkorra már a Hannoverben zajló eseményen nem kevesebb, mint 20 000 néző vett részt.

1. A család
2. „Rakétás Fritz”
3. Nem csak az autóké a világ

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban