Az átkozott ereklye és az amatőr restaurátor: 2020 hét legbizarrabb történelmi híre

Kifröccsent vér oldhatja meg Marat bőrbetegségének rejtélyét

Jean-Paul Marat a fürdőkádjában írogatta feljegyzéseit 1793. július 13-án is, amikor egy girondista nő egy konyhakéssel halálosan megsebesítette. A filozófus, orvos és természettudós radikális nézetei mellett egyedi öltözködési stílusával és jól látható bőrbetegségével is felkeltette a figyelmet. Utolsó hónapjaiban a baja miatt Marat szinte remeteként élt: ideje nagy részét a fürdőkádban töltötte, hogy keléseinek és gennyes sebeinek viszketését enyhítse.

Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a gyilkosság során a Marat-t körülvevő irományokra fröccsent és máig megőrződött vérből azonosítható-e a rejtélyes bőrbetegség, amely megkeserítette az életét. A kutatók ugyanazt a módszert alkalmazták, mint a modern bűnügyi nyomozások esetén a papírról való vérmintavétel során.

A kinyert minták alapján megerősítették Marat francia–olasz származását, valamint kiderült, hogy – ellenségeinek állításával szemben – nem volt szifiliszes, és nem szenvedett sem leprában, sem szájpenészben. Megtalálható volt azonban a mintákban az immunrendszer-gyengítő hatású Malassezia restricta nevű gombafaj, amely okozhat bőrfertőzéseket. Mivel a mintákat nem Marat életében vették, a tanulmány következtetései további alátámasztást igényelnek.

Üveggé égette egy szerencsétlen áldozat agyát a Vezúv kitörése

A Nápoly mellett található vulkán 79-es kitörése – amely elpusztította Pompeji és Herculaneum városait – olyan extrém hőmérsékletekkel járt, hogy egy áldozat agyát üveggé olvasztotta, állítja Pierpaolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem törvényszéki antropológusa. Míg Pompeji lakóival a Vezúvból kilövellt hamu és törmelék végzett, Herclaneumot a hegyoldalon lezúduló, úgynevezett piroklasztár temette maga alá.

A forró gázokból, hamuból és apró kődarabokból álló lávafolyam körülbelül 100 km/h sebességgel érte el a települést, az ott tartózkodóknak esélye sem volt a menekülésre. A régészek egy, az 1960-as években megtalált, körülbelül 20 éves férfi maradványait vizsgálva a koponyájában fekete, üvegszerű anyagra leltek.

A tudósok szerint a különös lelet nem más, mint a férfi agyának vitrifikálódott (megüvegesedett) maradványa. A vitrifikáció során az adott anyag magas hőfokon (az adott esetben akár 520 Celsius-fokon) égett, meg tudta gyújtani a testzsírt, és elgőzölögtette a puhább szöveteket, majd a hőmérséklet hirtelen lecsökkent, ami üvegszerűvé alakította az agyat. Ez az első eset, hogy vulkánkitörés okozta hő által vitrifikált emberi agy került elő.

1. Kifröccsent vér oldhatja meg Marat bőrbetegségének rejtélyét
2. Újabb amatőr restaurátor lépett akcióba Spanyolországban
3. Brutális arccsonkítással végeztek ki egy lányt a kora középkori Angliában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?